2013. november 12., kedd

Barbara Constanine: Tom, kicsi Tom

Ez elvileg ifjúsági regény, de a felnőttek sem fognak csalódni benne, sőt meg fogják könnyezni állítom. Szerencsére semmiféle vámpír, meg természetfeletti lény nem szerepel a kötetben, csak pár ember, akiknek az élete valamiért nem a megfelelő irányba tart. Így felszínesen nézve ők mindannyian rossz embernek tűnnek, de ez csak felszínes dolog, egy kicsit jobban megismerve őket azonban kiderül, hogy nagyon is esendő karakterek.
A címszereplő kisfiú, Tom mindössze tizenegy éves, és meglehetősen szar körülmények között él, de annyira, hogyha a történet hazánkban játszódna már rég értesítették volna a Gyámhivatalt és a gyereket bedugták volna egy intézetbe, vagy nevelőszülőkhöz adták volna.
A gyerek ugyanis egy lerobbant lakókocsiban él az édesanyjával, aki egyedül neveli őt, bár azt amit, Joss csinál, aligha lehet nevelésnek nevezni, hiszen ő maga is gyerek még, aki felelőtlen életmódot él: esténként ugyanis szeret elmenni bulizni, meg kocsmázni a barátnőjével, és néha a keze is eljár, ha nincs türelme a kisfia neveléséhez. Arról már nem is beszélve, hogy állandó munkája nincs is, tehát tisztességesen nem is tud gondoskodni magukról. Éppen ezért a kisfiú gyakran jár lopni idegen veteményesekből, hogy ne haljanak éhen.
Joss, az anya tizenhárom évesen esett teherbe Tommal egy alkalmi kapcsolatnak köszönhetően. Sajnos, ő sem aranykanállal a szájában született, mert szülei nem voltak, úgyhogy nem maradt más számára, mint a nevelőintézet, ahol aztán nem sok szeretetet kapott. A hiányt pedig alkalmi kapcsolatok segítségével gondolta pótolni. Sajnos, ez nem jött össze, mert nem lelte meg az érzést, ráadásul teherbe is esett. Persze elvetethette volna, de ehelyett megszülte, és próbálja felnevelni. Hát, legalább nem hagyta magára, meg nem nyírta ki, mint egyesek, de attól még Joss egy felelőtlen kis kurvának tűnik, aki még a sulit is abbahagyta a várandóssága idején. Na, nem azért, mert akkora akadály lenne a terhesség, sokkal inkább ürügy volt, hiszen Joss nem egy észkombájn. Nekem ellenszenvesnek is tűnt a regény elején, akit simán meg tudtam volna ütni a gyerekével való bánásmód miatt, de aztán ahogy kibontakozott a történet rájöttem, hogy szereti a fiát, csak nem tudja helyesen szeretni, de hát őt sem szerették. Ezért írtam fentebb, hogy rossz irányba tart az életük.
Aztán ott van még Samy, a hullaszállító is, akiről szépen lassan kiderül, hogy komoly köze van Josshoz és Tomhoz is. Ő is ellenszenves volt az elején az erőszakossága miatt, amiről kiderül, hogy szintén szeretethiány. A fickó ráadásul fegyveres rablásért börtönben is ült, ami szintén nem jó ómen, de aztán a büntetés letelte után próbál visszailleszkedni a társadalomba.
A négy karaktert egy idős asszony, Madeleine betegsége hozza össze, akit Tom talál meg a saját kertjében, miközben meg akarja lopni. Innentől kezdve a szereplők élete gyökeresen megváltozik.
A könyv tele van szeretettel, és azt sugallja, hogy mindenkinek a sorsa megváltható, szóval senkivel semmi rossz és drámai dolog nem történik. Persze ilyen a valóságban nincs, ezért is jó ilyen történeteket olvasni, és hinni azt, hogy van szeretet, és vannak fantasztikus találkozások.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése