A korábbi köteteknél azt írtam, hogy Emma, illetve a családja kivételezett helyzetben élt: ők nem érezték annyira a történelem viharait, mint a szegényebbek, például nem voltak munkanélküliek, nem éheztek, nem üldözték őket, sőt Emma férje még államtitkár is volt a Horthy-korszakban, igaz nem túl sokáig.
Na jó nem akarok igazságtalan lenni, mert személyes tragédiákból nekik is kijutott, például Gábor eltűnése az első világháborúban, vagy Péter halála a második világháború idején, továbbá az intrikus Varga Erzsi megjelenése megrázta a családot, de ezeket az eseményeket túlélte a család, és folytatódott tovább az életük a maga medrében.
A harmadik kötetben történő események azonban végképp megrendítik a családot annyira, hogy az szét is hullik darabjaira a közöttük lévő ellentétek miatt. Hazánkban ugyanis a kommunisták átveszik a hatalmat 1948-ban, és onnantól kezdve nincs megállás: a diktátorok ugyanis annyira gyávák és féltik a kialakított rendszerüket, hogy szinte mindenkiben ellenséget vélnek felfedezni.
Jó voltak ilyenek is (ugyan melyik rendszernek nincsenek?), de túlnyomó többségben ártatlan embereket nyomorítottak meg a munkatáborokban és a börtönökben. Elég volt valami aprócska mondvacsinált vád, és az illetőt már el is vitték a hírhedt Andrássy út 60-ba, ami jelenleg a Terror Háza Múzeumként működik.
Ide kerül be a regény főszereplőjének Emma lányának, a férje, az orvos Lajos is, akit valutaüzérkedéssel vádolnak meg.
A Kóthay család többi tagját sem kíméli a rendszer, ugyanis kitelepítik őket a szerintük túlzottan fényűző otthonukból, és inkább egy szegényebb családnak utalják ki a házat, ők pedig mehetnek dolgozni egy fiktív faluba parasztok közé.
Ámde az idős Kóthay házaspár, Éva és Jancsika csodálatra méltó tartással viselik ezt a egészet, akárcsak az 56-os eseményeket, illetve az Amerikába történő emigrálásukat. Kóthayéknak azonban még így is mázlijuk van, mert a kitelepítés megszüntetése után sikerül visszatérniük még Pestre, és egy elfogadható lakást bérelniük, ahol lakhatnak. Igaz, cselédjük már nem lesz, de a két asszony igen gyorsan beletanul a háztartási munkákba, tehát tudnak alkalmazkodni.
Miután az 56-os forradalom elbukott, a két özvegyasszony Emma és Éva Amerikába költözik Jancsikával együtt, miközben meglátogatják a még mindig Párizsban élő Öcsit, aki azóta már családot is alapított ott kinn. Számomra ő továbbra is rokonszenves maradt, míg Tamást, az idősebb fiút ebben a részben sem kedveltem meg sőt. Én kifejezetten gyávának, jellemtelennek tartom, aki megalkudott a rendszerrel, mert azt hitte, hogy ezzel ő elősegíti a karrierjét. Ez egy darabig így is van, de a vezetés aztán megtalálja az ő gyenge pontját is, és örülhet, hogy pár év börtönnel megússza, szóval a karriernek annyi: őt már csak körzeti orvosként tűrik meg egy fővárosi rendelőintézetben.
Az igazi mázlisták azonban Emma, Éva és Jancsika, akik gond nélkül új életet tudnak kezdeni Emma apai örökségéből, de amúgy sincsenek beilleszkedési gondjaik az új országban. Na jó, időnkénti előveszi őket a honvágy, de ez természetes dolog.
Éva jelleme komoly változásokon megy át ebben a kötetben, ugyanis a napsugaras, cserfes lénye eltűnik és korán megtöri őt az élet: a kommunista diktatúra miatt ugyanis szétesik a családja, sőt páran meg is halnak, persze hogy megviselik őt ezek a tragédiák. Sajnos, az élet az új hazában sem kíméli, mert ott is komoly bajok történnek az új családi életében.
Az asszony talán össze is omlana, ha nem lenne ott az édesanyja Emma, akit én igazán csodálok a bátorsága, emberi tartása miatt. Nem elég, hogy megözvegyül, de még túl az ötvenen vállalja azt is, hogy hazát cserél, több tízezer kilométerre az otthonától, ráadásul mindezt emelt fővel teszi, szóval le a kalappal előtte.
Az meg külön becsülendő benne, hogy még ő ad erőt a családja tagjainak, ami azért érdekes, mert az idősebb embereket sokszor gyengének, vagy éppen ostobának tartják, még a saját rokonaik is. Emmával nem így van, bár idős korára már az ő állapota is sokat romlik, de egy valami mégis élteti az idős asszonyt, aki haza szeretne térni Magyarországra, az imádott Balatonkörtvélyesre..
A könyvben elég sok új szereplő is megjelenik, Emma gyermekeinek köszönhetően, akik szintén családot alapítottak, és gyermekeik, sőt unokáik is vannak már. Ők azonban csak mellékszereplők a két főszereplő, Emma és Éva mellett.
A könyv ismét negyven évet ölel fel az első kötethez hasonlóan, illetve van egy kis epilógus is a végén, ami lezárja a regényt, és tíz évvel későbbre viszi el az olvasót.
A harmadik kötet az első kettőtől eltérően nem érzeleg, inkább a történelmi események kerülnek előtérbe benne. Ez mondjuk nem is csoda, hiszen a XX. század második felében a világ hatalmasat változott: felbomlott ugyanis egy több ezer éves értékrend és megjelent a szexuális forradalom, meg a rock and roll életforma, ami felszabadította az embereket a társadalmi nyomás alól. A második világháborúban illetve utána átrendeződtek az országhatárok is, például felbomlott a gyarmatrendszer, és egyre több állam vívta ki a függetlenségét az ázsiai és az afrikai földrészeken. Megjelentek továbbá olyan találmányok, amelyek megkönnyítették az emberek életét, mert felgyorsították a háztartási és egyéb munkákat, illetve az emberek közötti kommunikációt.
A szerző részben politikai, részben pedig életmódtörténetről ír a könyvében. Míg az első két kötetben csak a magyarországi eseményekről volt szó, addig a jelenlegiben már utal a francia diáklázadásra, illetve a Kennedy elnök elleni merényletre Amerikában. Mindezt a külföldön élő szereplők miatt teszi, ámde a magyar történelem azért hangsúlyosabb: a szerző ugyanis elég hosszan ismerteti a kommunista diktatúra jellegzetességeit, amiről látszik, hogy eléggé alaposan utánajárt a témának.
Ezenkívül utal még röviden a hippimozgalomra, illetve beszél még a televízió megjelenéséről is, ami azért azt hiszem eléggé izgalmas lehetett.
Szerintem nagyon összetett és komplex történet, nekem tetszett, szórakoztatott, és kíváncsi voltam, hogy mi lesz a vége, hogyan zárja le a szerző a mesét. Na, ezt nem árulom el, de volt, ami meglepett benne.
Kiadja az Ulpius Ház Kiadó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése