2013. június 27., csütörtök

Tasmina Perry Eredendő bűn

Ismét egy tipikus Tasmina Perry könyv, amely a híresek és gazdagok világába kalauzolja el az olvasót. Ezúttal az Asgill család életébe nyerhetünk betekintést, akiknek kozmetikai cégük van. Igaz a cég eléggé döglődik, úgyhogy fel kell fejleszteni (ez valamiért egy megszokott elem a Perry regényekben), de azért mégiscsak egy amerikai milliomos családról van szó, bár a nevük eléggé megkopott az idők során. Na, meg vannak olyan titkaik, amelyek jobb ha nem kerülnek napvilágra, mert eléggé kompromittáló dolgokról van szó.
Mindenesetre a család kap egy lehetőséget, hogy az igazi nagymenők közé kerüljön, ugyanis a család legfiatalabb tagja Brooke Asgill, feleségül megy David Billingtonhoz, az ifjú politikusjelölthöz, akiből akár még elnökjelölt is lehet. A Billingtonok egy vérkonzervatív milliomoscsalád, akik nem tűrik a kihágásokat, és ha rájönnek az Asgillek titkaira, akkor veszélybe kerülhet az esküvő is. Márpedig Meredth Asgill, a család feje mindenáron keresztül akarja vinni a ceremóniát, éppen ezért szerződtet egy külön sajtóst, Tess Garrettet, aki a könyv elején még egy menő magazin újságírójaként dolgozik, de veszélyben van az állása a főnöke miatt, úgyhogy nem véletlen, hogy kapva kap az ajánlaton, és átköltözik Londonból New Yorkba.
A fő feladata a menyasszony Brooke Asgill felügyelete, de természetesen a család többi tagját is figyelemmel kell kísérnie, hisze az esküvőt semmi sem akadályozhatja meg. A történet központjában is a ceremóniával kapcsolatos események állnak (pl. a kötet elején azon megy a vergődés, hogy milyen helyszínen rendezzék meg egyáltalán, mert nagyon nem mindegy ám. Kurvára irigylem őket amúgy ezért, hogy ennyi ráérő idejük van erre.), de az Asgill családdal kapcsolatos titkok is szépen lassan fényre derülnek.
A könyv amúgy nem rossz, csak rettenetesen húzza az írónő, mint a rétestésztát, és ez most nem sikerült valami szórakoztatóra, legalábbis én néha már nagyon untam az olvasást. Pedig amúgy szeretem Perry könyveit, meg minden, de nagyon lassú a tempó, és majdnem bealudtam rajta.
A szereplők közül leginkább Tess, Meredith, meg Liz (a kozmetikai cég egyik tulajdonosa) voltak a leginkább szimpatikusak a számomra, mert van bennük tűz, illetve erősek és határozottak, amolyan igazi ragadozók. Mondjuk a gazdagoknál ez kell is, ha a felszínen akarnak maradni, hiszen óriási a versengés. Brooke viszont nem illik ide, mert ő amolyan Hamupipőke, vagy Csipkerózsika típus, szóval egy nagyon szép, szőke és ártatlan lány, aki ugyanakkor nagyon sok amerikai nőnek az ideálja. Végül is szép, divatos, illetve egy vagyonos család tagja. Mi kellhet még?
Ámde Brooke szarul érzi időnként magát, mert elege van a lesifotósokból, akik a családja miatt követik folyton, ő ugyanis nem saját maga miatt lett híres. Igaz, hogy elég jó állása van egy könyvkiadónál, de azt is főként a családja miatt kapta meg, és nem a saját teljesítménye miatt, szóval a csajnak bizonyítania kell.
Most ez nagyon úgy hangzott, mintha a gazdagokat sajnálni kéne, de azért az ő életük sem fenékig tejfel, ami rendre kiderül a Perry regényekből, tehát innét is.
Most lehet, hogy hülye vagyok, de nem értem, hogy mi a fenét kell problémázni egy francos esküvő miatt, ami kitesz egy ilyen kurva vastag könyvet? Jó, az Eredendő bűn nemcsak az esküvőről szól, de engem ez feldühített, és csak azért olvastam el, mert kíváncsi voltam, hogy milyen titkaik lehetnek az Asgilleknek, illetve a szereplők szerelmi életére is kíváncsi voltam, bár itt azért voltak kiszámítható dolgok, de nem minden esetben.
A szerző mindenesetre nem fukarkodik a különböző partik, illetve házbelső részletes leírásával, és csak úgy dobálózik a különböző dizájnermárkák neveivel. A regény mondom nem rossz, amolyan közepeske, de aki meg akarja ismerni a szerzőt, az ne ezzel a művével kezdje, hanem inkább az Apuci lányaival.
Kiadja az Ulpius Ház

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése