Az írónő a több skandi krimiszerzőhöz hasonlóan szintén állandó rendőrszereplőkkel dolgoztat, akiket a Mostohák című könyvben már megismerhettünk. A regénysorozat Fredrika Bergman kriminológus alakja köré épül, aki a rendőrségnél dolgozik, és részt vesz a nyomozásban mint civil szakember. Emiatt a csapat vezetője Alex, illetve a másik rendőr Peder eléggé nehezen fogadják be, amire ráerősít az is, hogy Fredrika nő, emiatt azt gondolják, hogy nem ér annyit. Főleg Pederre jellemző ez a hímsovinizmus, de ő mondjuk más tekintetben is eléggé ellenszenves számomra, míg Alexet és Fredrikát rögtön megkedveltem.
Mindez most a második részben sem változott, viszont Fredrikát immár befogadja a csapat, amely kiegészül egy Joar nevű fiatal rendőrrel is, miután Fredrika terhes lesz a szerelmétől. A Bergman sorozat darabjait a zsaruk magánéletének a történései tartják egyben, de ettől függetlenül a könyvek önállóan is olvashatók, tehát nem szerves folytatásokról van szó.
A mostani kötetben például egyszerre több ügyet is ki kell derítenie csapatnak: részben holtan találnak egy lelkészházaspárt, részben pedig több arab származású bevándorlót gyilkolnak meg. A két ügynek látszólag semmi köze egymáshoz, de aztán kiderül, hogy a házaspár bevándorlók ügyével is foglalkozott, úgyhogy innentől kezdve kezd érdekessé válni a történet.
Ohlssonra jellemző a bonyolult többszálas cselekményszövés, de a történet végére ezek a szálak mindig összeérnek, és akkor érthetővé válik az egész. Ezen kívül a szerző nagy hangsúlyt fektet mindig a rendőrök magánéletére is, talán azért, hogy lássuk, ők is emberek, akik kb. ugyanazokkal a gyarlóságokkal küszködnek, mint a kihallgatottak, sőt olykor még talán durvábbakkal is. Van itt minden: megcsalás, szeretői viszony, házasságon kívüli terhesség, na meg halálos betegséget kapott feleség, úgyhogy nem unatkoznak a zsaruk egy percre sem. Mindenesetre oda kell figyelni a sorokra, mert nem egyszerű követni a történetet.
Kiadja az Animus Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése