2013. december 17., kedd

Gillian Flynn: Holtodiglan

Párkapcsolatokról beszélni igen hálás téma, ugyanis ez mindenkit érdekel valamilyen szinten, akár van kapcsolatuk, akár nincs. Minden kapcsolat más és más, ugyanakkor mindegyiknek van egy titkos élete, amelyet a külvilág nem láthat, mert a négy fal között zajlik. Ezért lepődik meg a külvilág, amikor egy látszólag harmonikus életet élő pár váratlanul szakít, hiszen ők csak a külvilág felé mutatott álcát látják, ami megtévesztő lehet. Sokszor még egy kapcsolaton belül is kurva nehéz kiismerni a másikat, aki olyan arcot mutat felénk, amilyet akar, és amilyet nem szégyell. Vannak, akik tíz, vagy húsz évig is csinálják, de egy idő után lebuknak, és akkor a kapcsolatnak is valószínűleg vége lesz. Örök tanulság, hogy sohasem lehet tudni, kiben mi lakozik.
Flynn könyve is egy ilyen helyzetet mutat be, vagyis egy házaspár játszmázását, akik eljátsszák a külvilágnak, hogy minden rendben van, pedig nincs. Aztán az egészre az asszony váratlan eltűnése teszi fel a koronát, ami ráadásul az ötödik házassági évfordulójuk napján történik.
Nem csoda, hogy Nick, a férj rettentően kiborul, de a környezetet is megdöbbenti az asszony váratlan lépése. Azonban ez még nem minden, ugyanis a nő úgy rendezi meg ezt az egészet, hogy halottnak higgyék, és a férjét gyanúsítsák gyilkossággal. Innentől kezdve a regény krimibe, jobban mondva thrillerbe fordul át, ahol a férjnek az ártatlanságát kell bebizonyítania, miközben a rendőrség az asszonyt keresi. Pedig valamikor szerették egymást, vagy legalábbis úgy tűnik a romantikus szerelem minden kelléke megvolt, de aztán ahogy olvassuk a regényt kiderül, hogy mindez illúzió, és nem a szerelemről szól.
A történteket két szemszögből olvashatjuk: Nick és Amy ugyanis felváltva beszél a regényben, amiből kiderül, hogy az eseményeket mindketten máshogy látják, de hát végül is két különböző emberről van szó, akik ráadásul ellentétes szerepeket is alakítanak. (Itt most eleve a férfi-nő szerepre gondolok).
Bevallom a könyv első fele eléggé bosszantott, ugyanis hatalmas cirkuszt rendeztek a csaj eltűnése körül, amúgy amerikai módra, ugyanis nemcsak a kisvárosi környezet bolydult fel a hír hallatán, hanem bekerült egy országos tévéshow-ba is, amely direkt ilyen emberek felkutatásával foglalkozik. A műsorvezető meg szépen felheccelte a közönséget, hogy a férj biztosan egy szemétláda, amit persze be is kajáltak. Szóval nekem ez a hisztériázás nem volt szimpi, és azon filóztam, hogy abbahagyom az olvasást, de aztán folytattam, mert érdekelt az Amy körüli rejtély.
Jól is tettem, mert aztán a könyv második része egy éleset vált is kiderül az igazság a nő körül, hogy miért is csinált ezt az egészet. Nos, én kurva ritkán szoktam meglepődni, de most megtörtént. Az élmény olyan volt, mintha pofán vágtak volna, ugyanis erre nem számítottam. Azt nem árulom el mire, de hogy aljas, és gonosz némber ez az Amy, az is biztos. Ennek ellenére pont őt kedveltem jobban a szereplők közül, míg Nicket csak egy férfinek látszó szerencsétlen hülyének tartom. Már bocs.
A történt vége pedig meglepő, és a címét sem véletlenül kapta. Egyelőre csak ennyit mondhatok. Aki szereti a jól megírt, borzongató, pszichothrillereket, annak tetszeni fog a könyv, legalábbis a második része.
Kiadja az Alexandra Kiadó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése