2013. január 23., szerda

Havas Henrik: Kedves Sanyi, Feri és a többiek! - a legdurvább blogokból

Ez a könyv Havas Henrik beszólásaiból szerkesztett válogatás, amelyből megtudjuk, hogy a 2009-es években milyen bulvárhírek foglalkoztatták a riportert.
Havast nagyon sokan a Heti Hetesből ismerik, ahol meglehetősen flegma és arrogáns módon véleményezte a különböző híreket.
Igaz, hogy onnét már régóta elkerült, sőt azóta a TV2-től is kirúgták, de a hírkommentálás megmaradt: eleinte az Indexnek blogolt, majd később elindította önálló videoblogját, amely azóta is működik.
A könyv egy 2009. márciusi bejegyzéssel indul és egy decemberivel ér véget, tehát majdnem egy évet átfog.
A riporter elsősorban a celebekről és a politikusokról mondja el a sokszor sértő véleményét, úgyhogy egy igazi botránykönyv született.
Havas ráadásul úgy állítja be magát, mintha valami Isten lenne, aki a többi ember fölött áll. Minderre ráerősít az is, hogy a bejegyzéseket minden esetben egy kurzívval szedett pár soros ún. lead vezeti be, amely egyes szám harmadik személyben íródott. Mindez azt jelenti, hogy távolságot tart, fölötte áll az egésznek.
Az emberek jó része pontosan ezért utálja annyira, mert hát hogy jön ahhoz a köcsög Havas, hogy másokat lenézzen és sértegessen, hiszen ő sem tökéletes.
Ez jogos is, de ez egy önálló műfaj, ami nem Havasról, illetve a kritizálóról szól, hanem magáról a kritikáról, illetve azokról, akik kapják,mert lényegében ezek tartják fenn gyakorlatilag a bulváripart.
Márpedig ez a műfaj az, amivel leginkább foglalkoznak az emberek. Csak egy példa: a Blikk Facebook oldalának több, mint 100 000 rajongója van, és biztosan nem a szél fújta őket oda. A Borsnál ez a szám egy kicsit kevesebb, úgyhogy nézettség van bőven és akkor még a különböző tévéműsorokat nem is említettem.
Havas a könyv előszavában azt mondja, hogy ő csak azokról az emberekről mond véleményt, akik így,  vagy úgy a köztudatban vannak, akár senkiházi celebek, akár politikusok.
Lélektani jelenség, hogy azokról, akik kiállnak a porondra, az embereknek véleménye van, ami erőteljesen különbözhet egymástól. Lehet ez pozitív, negatív, kulturált, vagy ordenáré. Mindez függ az adott embertől, illetve attól is, aki épp a porondon áll.
Annak idején sokszor olvastam Borsot, meg Velvetet is, de elsősorban nem a cikkek miatt mentem oda, hanem a hozzászólások miatt, amelyek jóval szórakoztatóbbak voltak, mint maga a portál. Ezekhez a kommentekhez képest Havas egy igazi úriember szerintem, ugyanis annyi durvasággal lehetett ott találkozni. Nem csoda, hogy megszüntették mindét helyen a hozzászólás lehetőségét, bár szerintem ha nem firkálnának össze ennyi marhaságot ezekről az emberekről ocsmány stílusban, akkor nem lennének ilyen negatív hozzászólások/vélemények sem.
Ámde az az idő valószínűleg még messze van, amikor a bulvár jelentősége csökken, és ezek a celebek kihalnak. Addig is foglalkoztatják az embereket, még Havast is, aki ebben a könyvben Mónikáról, Claudiáról, Fábry Sándorról, Vágó Istvánról, Molnár Anikóról, Kapócs Zsókáról, A Mr. és Mrs. című műsorról, Kedves Feriről és a kitartott nőiről, Demcsák Zsuzsáról, a Hooligans együttesről, Bajor Imréről, Benkő Dánielről, Bochkor Gáborról, Steiner Kristófról, a Fresh-lányokról továbbá az egykori munkahelyéről, a z RTL Klubról.
Nagyon szép lista ez is, de a szerzőt legalább annyira foglalkoztatja közélet és a politika is, sőt talán még jobban, mint a celebek világa, hiszen a politika mindannyiunk életét meghatározza így, vagy úgy, szóval teljesen elbújni előle nem lehet.
Havas nem is akar: kíméletlenül ostorozza Gyurcsányt, Bajnait, Kósát, Bokrost, a szlovákokat, a 4-es metró és az M6-os autópálya építését, a Vital és az Echo TV-t, a leggazdagabb hazai milliárdosokat, Kuncze Gábort,Orbán Viktort, a Déli Krónikát, Lendvai Ildikót, és még elég sok mindenkit.
Havas ugyanakkor képes az öniróniára is, hiszen a könyv készítésének az évében töltötte be a 60. évét, és szerinte ez egyszerűen szar, még akkor is, ha ő tevékenyen éli is meg ezt a korszakot. Viszont a 60 év, azért mégiscsak az időskor kezdete még neki is.
A könyv kritikus hangvételét enyhíti, hogy Havas időnként a családját is beleszövi a véleményekbe, főként a kisunokáját, Zsófit. Ilyenkor látszik meg, hogy azért Havas ember is tud lenni, de ez nagyon ritka.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése