Emlékszem a Muternek volt az egyik kedvenc szerzője Follett, úgyhogy a legtöbb könyve megvan nekünk 2008-ig bezárólag, mert ekkor halt meg a Muter. A szerző könyvei közül éppen pont a Katedrális volt a kedvence, és ajánlotta többször is, hogy olvassam el, de én a könyv vastagsága miatt valahogy mindig visszariadtam tőle.
Aztán egyszer csak legyőztem ezt, és elkezdtem olvasni a könyvet, és rá kellett jönnöm, hogy kár volt viszolyognom tőle, mert igencsak olvastatja magát, és érdekelt a könyv szereplőinek a sorsa.
Ha már a szereplőket említem: igencsak sok van belőlük, ráadásul a a cselekmény is ötven évet ölel fel, ezért nem találom értelmét elmesélni a történetet, mert túl sokáig tartana. A lényeg az, hogy ez egy történelmi családregény, amelynek a középpontjában egy angol kisvárosban épülő katedrális építése áll.
Mindez meglehetősen egyszerűnek tűnik - gondolná az olvasó, de nem az, ugyanis nem mindenki szeretné, hogy az a katedrális megépüljön, legalábbis abban a városban nem.
Időközben meghal I. Henrik király (az 1100-as években vagyunk) és a kérdés az, hogy ki örökölje utána a trónt, mert hát több jelölt is van, és nem tudják eldönteni, hogy kit válasszanak, amiből polgárháborús helyzet alakul ki.
A Kingsbridge-i katedrális építése sokféle rendű és rangú embert hoz össze, akik közül többen máshonnét érkeztek a városba, hogy az építkezés munkát adjon nekik. Eközben a sorsuk is szorosan összefonódik.
A katedrálisnak a legnagyobb problémája szerintem az volt, hogy elképesztő hosszú a részletes leírások miatt, mert egyébként kb. feleannyi oldalból ki lehetett volna hozni a regényt. Engem egyébként ezek a hosszú leírások (pl. csatajelenetek, a katedrális építési folyamata, illetve a környezet hosszas bemutatása) eléggé untattak, úgyhogy ezeket eléggé átugrottam. Ezek helyett jobban érdekelt az emberek sorsának bemutatása például.
Az is érdekes, hogy a szereplők valahogy mindig ki tudtak törni a nyomorból, ami valahogy a középkorban nem volt jellemző, inkább az ellenkezője volt igaz: vagyis ha az ember beleszületett egy társadalmi rétegbe, akkor ott is maradt, ami főleg a parasztok számára volt probléma, akiket nem is vettek emberszámba.
Mondjuk Follett ilyeneket is bemutat a kötetben, de ezek csak háttérfigurák, a főszál nem ez.
Szóval ha valaki igazán jó és igényes történelmi regényt keres, akkor nem ajánlom Follett műveit. Helyettük inkább a General Press Kiadó történelmi sorozatát ajánlom, amelyek jóval rövidebbek és hitelesebbek is.
Ken Follett inkább történelmi bulvárregényeket alkotott, amivel szerintem semmi probléma nincs, mert szórakoztató, de a valósághoz nem sok köze van.
Többen írták, hogy túl sok a brutalitás és az öldöklés a Katedrálisban. Szerintem meg ez nem így van, inkább az ellenkezője a helyzet: a valóságban jóval több gyilkosságot és kínzást követtek el a középkorban, mint amit Follett regénye ábrázol. Viszont ezeket muszáj volt beletenni ahhoz, hogy tudja ábrázolni a kor hangulatát.
Ami viszont tényleg sok és nem kéne bele azok a szexjelenetek, amiket az író eléggé részletesen ábrázol, mintha csak egy szexkönyvet olvasna az ember. Szóval ez nem kéne, mert nem illik bele a regény koncepciójába.
Anno, amikor legelőször olvastam a könyvet, arra gondoltam, hogy milyen jó filmet lehetne ebből csinálni. Nos, hát minden álmom így teljesüljön: a könyvből ugyanis film készült, amit ráadásul részben magyarországi helyszíneken forgattak le! A filmről bővebb információ a Port.hu-n található.
A könyvet kiadja a Gabo Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése