Igazából a Kísértetház egy annyira komplex regény, hogy nincs is értelme elmesélni a cselekményét, mert annyira sokáig tartana. Az a lényeg, hogy egy családregényről van szó, amely elsősorban Esteban Trueba szenátor életét követi végig, de közben az írónő másik két könyvében (a Szerencse lányában és a Elmosódó önarcképben) szereplő Del Valle családról is esik szó.
Valójában ez az első könyv, amelyben a Del Valle család szerepel, hiszen ez jelent meg legelőször, viszont időrendben meg a leghátrébb található, hiszen a cselekménye már a XX. században játszódik.
A könyvre ugyanaz érvényes, ami a többi Allende műre: Chile történelmét és hagyományait ismerheti meg az olvasó bennük a cselekmény mögött.
Chile egy olyan ország volt a XX. században, ahol egy kicsit mintha megállt volna az idő: azok a hatalmas változások amelyek Európában és Észak-Amerikában megtörténtek, a dél-amerikai kontinensen elmaradtak.
Persze a könyvből kiderül, hogy itt is megjelennek a szocialista - sőt kommunista - eszmék, amelyek azt akarják elvileg, hogy a szegényeknek jó legyen, de a főhős Esteban Trueba gyűlöli ezeket, mert szerinte a birtokán élő parasztok lusta népség, szóval lenézi őket. Mondjuk van benne igazság, ugyanis a főhős meglehetősen lerobbant állapotában veszi át a helyet az ott élő népekkel együtt, majd sikerrel felvirágoztatja. Amúgy a Trueba család nem volt gazdag, tehát a siker csakis Estebannak köszönhető, aki a szorgalom erejében hisz. Éppen ezért ő azt gondolja, hogy erre mások is képesek, ha ő meg tudta csinálni, csak éppen lusták, és ezért könnyen elcsábíthatók az olyan felforgató tanok számára, mint a szocializmus,amit Trueba igyekszik tűzzel-vassal irtani a birtokáról és házából.
Egyedül arra nem jön rá a szenátor, hogy minél jobban ellenáll valaminek, az annál erősebb lesz az életében, szóval így van ez a szocializmussal és más egyéb gyökeres változással is, amit az ország életéből kiirtani nem tud, mert feltartóztathatatlanul tör előre, szóval az ország egyre inkább leveti a régi hagyományokat, amiket Trueba is képvisel.
A főhős amúgy is egy rossz természetű ember, aki már fiatalon is az volt, de ekkor még elfojtotta a családja kedvéért, viszont amint átvette a birtokot, előtört belőle a vadabbik énje, úgyhogy nem egy szimpatikus szereplő a vaskalaposságával, meg az erőszakos természetével és a dühkitöréseivel, viszont mégis ő a központi alakja ennek a regénynek. Mindez azért érdekes, mer Allende regényeiben többnyire női hősök töltik be ezt a szerepet. Mondjuk azok ebben a regényben is vannak, mindjárt három generáció is, akik szintén formabontó életet élnek, mind a hárman más-másképpen. Van, aki a szellemvilágba menekül a problémák elől, van aki kétkezi munkát végez és alkot, és van aki a szeretett férfi kedvéért beáll a chilei kommunista mozgalomba, pedig amúgy leszarná az egészet.
Visszatérve az erőszakos és vaskalapos Truebára: neki egész életében azzal kell szembesülnie, ami olyannyira el akar kerülni, vagyis a változással, ami elég sok mindenben ölt formát, de ez a regényből kiderül. Mindenesetre a szeretetre képtelen szenátor szembesül ennek az érzésnek az erejével, illetve az életében történő változások végül egy megtört öregemberré teszik. A könyvből természetesen az is ki fog derülni, hogy miért éppen Kísértetház a címe, de azt azért elárulhatom, hogy egy nagyon nyomasztó, drámai hangulatú műről van szó, amely erőteljesen emlékeztet Márquez világára. (Végül is Mérquez kolumbiai volt, ami szintén azon a kontinensen van).
A könyvből film is készült Meryl Streep főszereplésével, de ha jól tudom, akkor a film csak a könyv egy részét dolgozza fel, tehát az unoka, Alba, illetve a katonai diktatúra már nem szerepel benne.
A könyvet eredetileg az Európa Kiadó adta ki, de nem is olyan régen a Geopen Kiadó is megjelentette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése