Soha nem gondoltam volna, hogy én egyszer Fejős Évától fogok valamit olvasni, de egy könyves blog kedvéért több mindent is megteszek. Ráadásul állítólag ő az egyik legnépszerűbb hazai írónő. Na nem azért, mert olyan jól írna - erről azért szó sincs -, viszont kiváló a marketingje: reklámozzák, mint az állat, meg hát ő anno a Nők Lapjában kezdte, mint újságíró, szóval már valamennyire ismert volt a neve, amikor regényt kezdett írni.
Könyvei amolyan egyszerolvasós, könnyű nyári olvasmányok, amelyek a mai modern csajokról, meg a szerelemről szólnak, szóval különösebb filozófia nincs bennük.
A Hotel Bali című könyv négy budapesti nő történetét írja le, akik kamaszkorukban nagy barátnők voltak, de aztán történik valami a múltjukban, ami miatt fogadalmat tesznek, hogy mindannyian elmennek külföldre, hogy távol legyenek az eseményektől. Cserébe viszont 17 év múlva egy pontosan megjelölt pesti helyszínen újra találkoznak, hogy ismét beszéljenek az életükről.
Dóra a leglázadóbb a lányok közül, aki soha nem akart szokványos női életet (azaz háziasszonykodni, gyereket nevelni, alárendelődni egy férfinak) élni, inkább karriert akart csinálni. Ez sikerült is neki, mert sikeres szállodamenedzser lett belőle, aki a Föld több pontján is dolgozott már. A legutolsó munka-és lakóhelye az egyik indonéz szigeten, Balin van, ahonnét a regény is kapta a címét.Rokonszenves csaj a számomra, egyedül az vele a baj, hogy a régi szerelmén nem tud túllépni, ezért a szíve mélyén boldogtalan, de ezt csak a barátnői tudják.
Gabi valamikor félénk, önbizalomhiányos tinédzser volt, de a múltbeli rejtélyes történés miatt, kikönyörgi a szüleitől azt, hogy végleg Spanyolországban élhessen a nagybátyjáéknál, ahol eddig is nyaralt minden évben, csak éppen nem szeretett ott lenni. Új életében az lesz a feladata, hogy vigyázzon az unokaöccsére, Juanra. Mindez a srác felnőtt életében is így marad, ugyanis kiváló teniszező lesz belőle, akinek pont Gabi lesz a menedzsere. Így lesz a korábban félénk, önbizalomhiányos lányból egy kemény, céltudatos és gyakorlatias nő. Nekem ő is rokonszenves a történetben.
Szilvi a történtek után Olaszországba megy, miután ő olaszt tanult a suliban. Eleinte Rómában dolgozik egy újságnál, ahol szinte csak a munkából áll az élete, ámde bepasizik, és a fickó arra kényszeríti, hogy válasszon: a munka vagy ő. Szilvi a pasit választja, és egy Venzone nevű kisvárosba költözik a fickóval. Innentől kezdve szabadúszó újságíróként dolgozik, illetve közben regényt is ír. Én mondjuk nem ezt tettem volna helyében, de hát nem vagyunk egyformák...
Judit a másik félénk lány a csapatban, de ő nem esik át olyan gyökeres változáson mint Gabi. Igaz, hogy ő nem is megy külföldre, hanem marad a fővárosban, és fog magának egy igazi pénzes fickót, aki eltartja.
Az élettársa ugyanis jól kereső plasztikai sebész, aki visz annyit haza, hogy az asszonynak ne kelljen dolgoznia, csak háztartást vezetnie, meg gyereket nevelnie. Pedig amúgy Judit nem hülye: van egy kiemelkedő képessége, ami miatt még munkát is ajánlanak neki, de ő habozik, hogy elvállalja-e. Ugyanez van a közelgő barátnői találkozó előtt is. Ezek miatt a tulajdonságok miatt ő sem szimpatikus nekem.
Őszintén szólva, én nem akarok ilyen Szilvi-, meg Judit-félékről olvasni, mert a való életben éppen elég ilyen ember van, mint ők, viszont egy regényben én inkább erős karakterekről akarok olvasni, vagy olyan emberekről, akik valamilyen jellemfejlődésen mentek át, mint például Dóra és Gabi. Jó, mondjuk nekik is megvannak a maguk bizonytalankodásai (amúgy ezek mindenkinek megvannak), de végül tudják azokat kezelni, és mernek dönteni.
A regény a lányok különböző sorsa miatt több helyszínen is játszódik, például Indonézia, Spanyolország, Olaszország, és természetesen a fő helyszín Budapest, ahol összejönnek a lányok és kiderül, hogy mi is történt azon a 17 évvel ezelőtti éjszakán. Mindez már a regény közepén kiderül, csakhogy olyan helyzetbe keverednek a lányok, hogy egyrészt végre le kell, hogy zárják a történteket magukban, másrészt egy-két szereplőt válaszút elé állít a rejtély megoldása: hogyan tovább.Mindez azt jelenti, hogy dönteniük kell, de az ő helyzetükben bármit választanak is, jó döntés nincsen, mert valaki a szereplők közül sérülni fog.
Innentől kezdve ezeken a problémákon agonizál a regény, egészen a befejezésig, de a szerző nem zárja le a szereplők sorsát a regény végén, hanem egy másik könyvben folytatja, az Eper reggelire címűben.
A könyvről nekem az jutott eszembe, hogy olyan, mintha Claire Kenneth és Danielle Steel keveredése lenne, mert a könyv egy érzelgős limonádé. Az említett szerzők közül Kenneth írt ilyen limonádé stílusú könyveket, amelyek egzotikus tájakon játszódnak. Steel meg érzelgett, illetve komoly helyzetekről kellett döntenie a regényében szereplőknek.
Fejősnél mind a kettő megvan, csak annyi a különbség, hogy itt a szereplők nem vacakolnak sokáig, hanem előbb szexelnek, mintsem ismerkednének, az majd ráér később is. (Igen manapság ez a szokás, legalábbis a Cosmo, meg a Joy ezeket terjeszti, hogy a többiek ódivatúnak érezzék magukat. Én az vagyok, és nem szégyellem).
A könyv valószínűleg leginkább a mostani tizen-és huszonéves lányoknak fog a leginkább bejönni, valószínűleg. Kiadja az Ulipus Ház Kiadó de azóta a szerző saját tulajdonú kiadója az Erawan is megjelentette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése