A cím láttán azt gondoltam, hogy ez valami vámpíros történet, vagy ilyesmi, de ezúttal alaposan melléfogtam: a könyv egy ifjúsági pszichothriller, amely a Vörös Pöttyös Könyvek sorozatban jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Miután ez az első Vörös Pöttyös, amit olvasok, ezért nem tudok a sorozatról bővebbet, de azt elárulom, hogy ez a könyv nem okozott csalódást, tehát keresni fogom a kiadó és a sorozat további köteteit is.
A könyv a jómódú értelmiségi Lemeunier családról szól, akik Párizstól 25 km-re laknak egy őrzött lakóparkban, úgyhogy van mit aprítaniuk a tejbe. Az apa idegsebész, az anya egy reklámügynökség vezetője, a két fiú Brice és Martin még diákok. A család harmonikus élete egyetlen pillanat alatt omlik össze, amikor a rendőrség egy este váratlanul beállít hozzájuk, és letartóztatja az idősebb fiút, Brice-t. A vád: a filmrendező szakon tanuló fiatalember 5 gyilkosságot követett el, és minden bizonyíték ellene szól. Hiába van a családnak pénze, meg jó ügyvédje, Brice-t ez sem menti meg a börtöntől.
Gondolom az olvasó is sejti már, hogy nem a fiú lehetett a gyilkos, hanem valaki más, aki kísértetiesen hasonlít rá, és titokban figyelhette az életét. Brice ártatlanságában egyedül a 14 éves öccse, Martin hisz tiszta szívből, aki nagyon szereti a bátyját, és akivel nagyon bizalmas viszonyban állnak. A két fiú gyakorlatilag egymás legjobb barátja.
A szülők ezzel szemben elbizonytalanodnak, míg a nyomozást vezető Despart felügyelő igyekszik nyomokat találni, de ő is bűnösnek találja a srácot. Engem Despart figurája sokban emlékeztet Maigret felügyelőre, aki szintén egy barátságos figura volt mindenkivel, és nem egy hatalombuzi rendőr.
Martin a beszélőn fogadalmat tesz, hogy mindenáron bebizonyítja a bátyja ártatlanságát, és kideríti a gyilkos személyét, ami még a rendőrségnek is komoly kihívás, nemhogy egy 14 éves srácnak. Na, de a műfajban megszokhattuk már, hogy a botcsinálta nyomozók lepipálják a rendőrséget, ámde ők felnőttek voltak.
Mindenesetre ez egy mese, tehát nem életszerű, éppen ezért nem is kell komolyan venni. Ráadásul nagyon rövid, kb. 1-1,5 óra alatt kiolvasható, szóval fölösleges töltelékek sincsenek benne.
A könyvet a műfaj iránt érdeklődő kamaszoknak ajánlom. Szerencsére a regény egyáltalán nem ijesztő -bár a végén eléggé felpörögnek az események -, de az a jóleső borzongás azért megvan.
A könyvet lehetőleg 14 éven felüliek olvassák el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése