Persze ez elsőre nem tűnik akkora attrakciónak, hiszen a nők már korábban is írtak szerelmes regényeket, csak éppen ezek alapvetően nyálas verzióban készültek, talán a Harlequin Kiadó Tiffany sorozatának, meg Bertrice Small regényeinek kivételével, amelyek szexibb írásmódban készültek, de még ők is csak kerülgették a témát: a szex egészen addig alapvetően a férfi szerzők területe volt.
Erre jön egy nő, bizonyos E.L. James, aki keményen belecsap a lecsóba, és egyből BDSM szex-szel kezd, vagyis a regény nem a hagyományos erotikát helyezi előtérbe. A történet alapvetően a férfi főszereplő szexuális életét hangsúlyozza ki, aki szereti dominálni a nőket az ágyban, akiket alávetetteknek hív, és megtiltja nekik, hogy hozzá érjenek. Summa summarum, az úr tehát kedveli a kikötözős-fenekelős-büntetős szexet. Azz, hogy ez mennyire normális, nem tudom megítélni, de amíg nem durvul el a buli, és mindkét fél beleegyezik ezekbe a szexuális játékokba, addig nem lehet nagy baj.
Csakhogy nekem már a sorozat első kötetében gyanússá vált a férfi főszereplő: nemcsak az előbb említett szexuális élete miatt, hanem mert túlhangsúlyozza a férfiasságát, és a domináns bunkó szerepét játssza el még önmagát is meggyőzve ezzel. Csakhogy nem ez a valóság: Grey valójában a démonaival küzd még mindig. Hiába fogadták örökbe, hiába kapott azután szeretetet, családi melegséget, a kötődésre ezután is képtelen marad, sőt: kifejezetten rémálmok gyötrik a kiskorában átélt élmények miatt.
Mindez már ebből a regényből derül ki, amely kifejezetten esendőnek mutatja a vezető beosztású, öltönyös, jóképű fickót, aki bármelyik nőt megkaphatná, de valahogy mégsem él a lehetőséggel. Helyette egy olyan lányhoz kezd el vonzódni, akit mi nők nemes egyszerűséggel jelentéktelen penészvirágnak hívunk, hiszen elsőre nem egy feltűnő valaki, inkább az ellenkezője: nem sminkel, nem divatos, nem különösebben szép, ráadásul természetre is visszafogott, sőt félénknek tűnik!
Ebből adódóan mi nők úgy gondoljuk, hogy a hozzá hasonlóak nem lehetnek vonzóak egy olyan férfi számára, mint Grey, aki mint mondtam válogathat. Csakhpgy mi nők sokszor nem vagyunk tisztában a férfiak működésével, ha azt hisszük, hogy a férfi a ruhája, a sminkje, vagy éppen a frizurája miatt talál érdekesnek egy nőt. Hát, nem. Igazából az összhatás az, ami számít, és a nő kisugárzása fogja meg őket, ez az, amitől bepörögnek, és nem a divatkellékektől.
Ezért lehet az, hogy Christiant pont egy ilyen nő fogta meg, mint Ana, akit az első kötetben direkt egy elveszett léleknek ábrázolt a szerző, végtére is így lehet a legjobban egy művet eladni: félénk, naiv lányka vs. bunkó, nyers modorú gazdag, fiatal, cégvezető = hálás téma = teljes siker, mert imádni fogják a nők, hogy vajon mi sül ki ebből?
Az eredmény egy 3 részes sorozat lett, ami azonban nem fejeződött be, hiszen minket nőket nagyon is érdekel, hogy mit gondolnak-éreznek a sokszor rezzenéstelen külső mögött a férfiak, akiket kiskoruktól arra neveltek, hogy ne mutassák ki a gyengeségüket, sírniuk pedig végképp nem szabad. Pedig könnycsatornájuk nekik is van, szóval elvileg képesek lennének rá, de gyakorlatilag nehezükre esik a beléjük kódolt nevelési minták miatt.
Ettől függetlenül a férfiak ugyanolyan érző emberek, mint mi nők, sőt, az az igazság, hogy sokkal érzékenyebbek, szeretetéhesebbek, mint mi. Nem hiszitek? Csak figyeljetek oda rájuk, és olvassatok a jelekből, mert az írónő férfi főszereplője kiválóan tükrözi a férfiak valódi viselkedését! Minden bizonnyal a szerző sokféle férfival beszélgetett, mielőtt megalkotta volna Grey karakterét, aki mondjuk nem egy hétköznapi figura, de akkor nem is lehetne eladni a regényt.
A lényeg, hogy Grey valójában egy kötődésre képtelen, de ugyanakkor szeretetéhes, túlérzékeny figura, és nem az a bunkó, akit például a legelején megismerhettünk, de Ana sem az a félénk lányka, hiszen a férfi mesélő szerint néha nagyon is pimasz, sőt, vissza meri őt utasítani többször is! Őt, a nagy Greyt, ami már mindennek a teteje! Szóval, a lényeg az, hogy a látszat csal, és semmi sem az, aminek látszik.
A Grey több tekintetben hasonlít a Szürkéhez, például itt is van levelezés, van szex/erotika, de a hangsúly sokkal inkább a férfivágyon van, és nem a szexuális játékokon, tehát a szerző sokkal tovább húzza az igazi beteljesülést, mint korábban. Na, ez is egy érdekes férfisajátosság: amikor istenigazából kívánnak egy nőt, akkor valahogy húzzák-halasszák a beteljesülést, mert félnek a leégéstől, illetve attól, hogy fájdalmat okozzanak a nőnek. Ezért van az is, hogy inkább lelépnek egy szó nélkül, mintsem egy nő arcába vágják az igazat, illetve ezért provokálják ki a szakítást is.
A másik süket duma meg az szokott lenni, hogy nem akarja lekötni magát. Na, persze: csak veled nem, mással igen, viszont megbántani nem akar.
Christian is egy ilyen kötődéstől, elkötelezettségtől rettegő férfi, de mégis megy Ana után, pláne amikor a csaj vissza meri őt utasítani. Igaz, hogy nem vall szerelmet, meg ilyesmi, de mégis ott van, és mindent megtesz, hogy megkapja őt. Még saját magából is kifordul, ha kell, de nem ereszti őt. Ilyen a férfivágy, és ez a kötet alapvetően ebből a szemszögből íródott, és nem a szexualitás a lényeg benne, hanem a flört, a vadászat. Mindez azért érdekes, mert Ana szemszögéből nézve Grey agresszívnek, durvának, dominánsnak tűnik, fordítva viszont ez nem így van: Grey kiszolgáltatottá vált domináns létére, méghozzá a saját vágyának, amiről talán azt sem tudta, hogy létezik, erre kihozza belőle egy nő, akit aztán nem akar elengedni. Grey ebben a kötetben is káromkodik, durva is, de valahogy engem mégsem ver át, mert emellett ott van benne az érző szívű ember is, bár ez utóbbit inkább tettekkel igyekszik kimutatni.
Summa summarum: a szerzőnek ezúttal jóval rokonszenvesebbnek, szerethetőbbnek sikerült felépítenie ugyanazokat a karaktereket (legalábbis számomra), és még írni, fogalmazni is egészen jól megtanult, úgyhogy nekem kifejezetten tetszett a Grey, legalábbis az első fele. Hála istennek a legelső kötetben rendszeresen szereplő szófordulatok ezúttal elmaradnak.(Ó, te szentséges basszantyú!)
Amennyire én tudom, a Sötét és a Szabadság 50 Árnyalata is megjelenik majd Grey szavaival.
Kiadja a Libri Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése