A Lotti ugyanis ott fejeződik be, hogy a leányzó férjhez megy a hazánkban ragadt sebesült francia katonához, aki ennek örömére magyarosítja a nevét és az életmódját is, hogy a szeretett nő közelében maradhasson. Gyermekei is születnek, akik közül kettőt fogunk megismerni a műben: a Bécsben élő divat-és művészetkedvelő nagyvilági dámát, Charlotte-ot, és az ágfai birtokon tevékenykedő csúnyácska, gyógynövényekkel és orvoslással foglalkozó (Krisz)Tinkát, aki soha nem ment férjhez.
A birtokot a nő unokaöccse Sziklay Bálint vezeti, akinek van két lánya, Ella és Blanka. A kislányok mindössze féltestvérek, mert az édesanyjuk különböző, de ennek ellenére szeretik egymást, bár feszültségek azért adódnak, hiszen a lányok külseje és természete gyökeresen eltér egymástól.
Ella az idősebb lány sajnos előnytelen külsejű a csúnyácska arcával, de legalább értelmes, ugyanakkor sok mindenben kételkedik és az igazságot keresi, tehát lázadó is. Nagy álma, hogy felnőttként valódi orvos lehessen, mint példaképe, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Mindebből az következik, hogy nem ő lesz az ideális nő, akihez a férfiak vonzódnak és feleségül akarnak venni (legalábbis abban a korszakban nem), de ez őt marhára nem érdekli, mint ahogy Tinka mamát sem annak idején.
A másik lány, Blanka pont az ellentéte, hiszen egy vonzó külsejű, szőke angyalnak írja őt le a szerző, aki sorban elrabolja a férfiszíveket. Ezenkívül ő szelídebb, engedelmesebb, de nem buta, csak nem akar lázadni. Ennek ellenére azért neki is megvannak a maga céljai, de ezek nem olyan határozottak, mint a nővéréé. Sőt, ellenkezőleg: egy tragédia után eléggé magába fordul, és úgy érzi, nincs értelme az életének, de szerencsére Janka nem hagyja veszni őt.
A könyv témája az, hogy lányok felnőttként megtalálják önmagukat, illetve a hivatásukat, na meg persze a társukat is, hiszen az ember mégiscsak társas lény, akinek igénye van a szerelemre. Ella ezt persze tagadja és inkább a hivatására koncentrál, de Blanka életében többször is megjelenik az érzés, illetve az ő története egy romantikusabb irányba fordul, míg Ella lesz a karrierista nő.Miközben a szerző elmeséli a lányok történetét, a háttérben ezerrel dübörög a történelem: például megkoronázzák Ferenc Józsefet magyar királlyá 1967-ben, összeomlik az osztrák tőzsde 1873-ben, egyesítik Budát, Pestet és Óbudát Budapestté szintén 1873-ban, de találkozhatunk valós személyekkel is, mint például Rudolf trónörökös, vagy Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő.
Utóbbi életrajzát Kertész Erzsébet írta meg Vilma doktorasszony címmel, ami volt szerencsém olvasni, és ennek alapján azt mondhatom, Janka egész jól jeleníti meg a doktornő alakját, bár ő nem hangsúlyos személy a műben, de mégis lényeges az ő személyes, hiszen egy csomó nőnek mutatott példát, illetve népszerű volt abban a korban.
A történelmi utalások egész jók ebben a regényben, de ez nem történelmi regény, hanem lányregény, vagy romantikus re3gény, ha úgy tetszik. A történelem az csak annyiban fontos, hogy csak a keretet adja, és inkább életmódtörténeti jelentősége van, vagyis megmutatja, hogy éltek akkoriban az emberek, de érdekes módon Janka elsősorban a nemesek és polgárok életére koncentrál és nem a munkásokra/parasztokra, akik eléggé arcnélküli embereknek számítottak akkoriban sok tragédiával és emberhez nem méltó élettel.
Janka pedig elsősorban szórakoztatni akar, és ezért választotta ezt a réteget, hiszen szép ruhákban jártak, gyönyörű lakásokban/palotákban éltek, és a munka mellett még szórakozásra is volt lehetőségük.
A regény címe is utalás az akkori divatra, hiszen sok nő hordta így a haját, hiszen akkoriban még kötelező volt hosszú hajat viselni, amit sokszor feltűztek, vagy összekötöttek. A regény női szereplői közül is többen kedvelték ezt a fajta viseletet, de a címválasztás egy olyan korszakot is jelöl, a melyben gyökeres változások kezdődnek a magyarok életében is, vagyis az 1867 és a huszadik század közötti időszakot, ami szerintem nagyon izgalmas volt. Akit tehát érdekel ez az időszak és szereti a romantikát, annak jó szívvel ajánlom ezt a könyvet, hiszen Janka szerethető hősöket teremtett, és jó a történet is.
Akik pedig a történelmi regényeket kedvelik, azok ne Janka regényeit keressék, hanem a General Press, és a IPC Kiadók könyvei közül válogassanak, mert ők ilyen témájú könyveket adnak ki.
Janka könyvét pedig az Ulpius Ház jelentette meg eredetileg, ámde legutoljára a Libri Kiadó adta ki új borítóval. A könyvből olvasható némi részlet a Scribd.com-on
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése