Fejős Éva és Vass Virág után egy újabb újságíró állt be a sorba és próbálkozik a cikkírás mellett a regényírással is. Papp Diána ugyanazt a csajos vonulatot viszi tovább, mint az előző két hölgy, de némileg elviselhetőbb stílusban. Megvallom rosszindulatból kezdtem el olvasni ezt a könyvet, hogy majd jól lehúzom itt a blogon, hogy mennyire szar, de egész tűrhetőnek találtam, bár voltak benne olyan részek, amelyek erősen próbára tették a türelmem.
A regény abban is különbözik a másik két írónő könyvétől, hogy az ún. gasztroregény műfajában íródott, ami mostanában nagyon menő. A műfaj legjobb képviselői tulajdonképpen útinaplók, amelyek nagyon érzékletesen írják le az adott tájegység jellegzetes ételeit (sokszor receptekkel). Diána regényében is van utazás, de nagyon rövid, sokkal inkább arról egy gasztroblogger nőről, Eszterről van szó, akinek hobbija a főzés, illetve a húgának van egy sütiboltja, ahol szintén besegít. Ebben a könyvben is kapunk elég érzékletes leírásokat, sőt recepteket is a különböző ételekről, sőt sütikről (ezért is kapta a kötet ezt a címet), én mégis hiányosnak éreztem a gasztrovonalat. Mondjuk nem is ez a lényeg, hanem a szerelem, illetve az, hogy minél trendibb legyen a könyv, ez utóbbi kettőt viszont megbízhatóan hozza.
Több helyütt azt írták, hogy ez a könyv életszerű problémákról szól. Hát, ez tuti. Nekem olyan érzés volt, mintha a Cosmo-ban, vagy a Joyban megjelenő olvasó levelek, illetve cikkek kibővített, meghosszabbított változata volna ez a könyv, a gasztrovonalat kivéve. A vagány öreglány figuráját meg valószínű, hogy Fejős Éva csajok című regényéből nyúlta a szerző, mert ott volt egy hasonló.
A sztori egy fiatal nő, Eszter válás utáni talpraállását kíséri figyelemmel, aki érthető módon teljesen összezuhan emiatt, úgyhogy segítség kell neki, hogy ebből ki tudjon mászni. Hamarosan azonban találkozik a régi szerelmével, illetve beindul az addig hobbiból működtetett gasztroblogja is, viszont a karrierje válságba jut. Eszter ugyanis PR-osként dolgozik egy kereskedelmi tévénél.
Mondjuk tök érdekes, hogy ezekben a modern, trendi könyvekben a főszereplő is valamilyen trendi foglalkozást űz (pl. a médiában dolgozik, vagy pénzügyes, vagy X.Y. manager, esetleg vmilyen angol nyelvű foglalkozású,amit nem lehet magyarra lefordítani), trendi zenét hallgat, na meg trendi hobbijai van (mint pl. a gasztrobloggerkedés is), és még csak véletlenül sem valami kukalakóról, netán egy átlagos fiatalról szól a mese, mert azt nem lehet eladni.
Amúgy egy könnyed kis limonádéról van szó, ahol a főhős a különböző magánéleti csetlés-botlás után végül révbe ér, és megtalálja a boldogságot. Egyébként is ezeknek a típusú regényeknek mindig kiszámítható a vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése