A könyv műfaja elvileg történelmi regény, de a gyakorlatban nem sok olyan momentumot fedezhetünk fel benne, ami erre utalna, hiszen nincsenek benne különösebben történelmi események. A történet sokkal inkább hasonlít egy latin szappanoperára, amit kb. 100 évvel ezelőttre raktak az időben, ugyanakkor Méhes György világára is nagyon emlékeztet.
A könyvnek ugyanis elsősorban a két főszereplőnek, Flórának és Nellinek a viszálykodása adja, aki nem meglepő módon egy férfin vesznek össze. Igaz, hogy közben azért a szerző utal arra, hogy régen, hogyan éltek a jómódú polgárcsaládok a fővárosban, de ez nagyon halvány, és nem ez a lényeg.
A könyv története Flórával, egy gazdag pesti ügyvédnek a lányával kezdődik, aki mindent megad a lányának, amit csak kér, ha már a munkája miatt nem tud vele foglalkozni.
A lány édesanyja fiatalon meghalt, ezért nincs az életében megfelelő minta, hogy belőle milyen nő lesz/legyen.
Éppen ezért meglehetősen akaratos, elkényeztetett ifjú hölgy válik belőle, aki mindent ki tud hízelegni az apjából. Egyvalamit azonban mégsem: a lány beleszeret egy boltos fiúba, akivel szeretnének összeházasodni, de az apa megtagadja ezt a nem megfelelő családi háttér miatt.
Ámde olyan események történnek, ami miatt Flórának el tűnnie Pestről, és legközelebb már csak Kolozsváron bukkan fel, amíg vissza nem tér a fővárosba.
Később szerencsére elrendeződik az élete, de valamiért mégsem boldog, pedig mindene megvan: jólét, szerető férj, illetve egy mostohafiú is, tehát van családja. Ennek ellenére mégsem képes értékelni azt amije van. Engem Flóra az Esmeralda című sorozat nemesasszonyára emlékeztet, aki lényegében öngyilkosságba hajszolta a lányát.
A könyv másik főszereplője, Nelli már csak a történet közepén bukkan fel. A kislány egy apácazárda küszöbére teszik le, és természetesen a nővérek befogadják, taníttatják.Végül ápolónő lesz belőle.
Így találkozik Miklóssal, Flóra mostohafiával is, akivel egymásba szeretnek.
Flóra azonban a barátnője lányának szánja Miklóst, ezért elkezdi kavarni a szart, hogy megakadályozza a fiatalok boldogságát. Eközben nem veszi észre, hogy pontosan úgy viselkedik, mint az édesapja egykor.
Nelli azonban nem egy elveszett fiatal lány: hasonlóan büszke, mint Flóra, csak miután más környezetből érkezett, ezért nem lett belőle másokon átgázoló, önző ember. Ráadásul a maga visszafogott módján visszavág Flórának is.
A történet férfi szereplői eközben háttérbe szorulnak, pedig különben szimpatikusak lennének. Különösen igaz ez Mihályra, Flóra férjére, aki szeretettel nyesegeti Flóra vadhajtásait.
A könyv meglehetősen kiszámítható, legalábbis én már a könyv elején sejtettem, hogy milyen kapcsolat van valójában Flóra és Nelli között, amire ugyanígy rájöhet más is. Mindenesetre ettől függetlenül a könyv élvezhető, és Janka is lendületesen, szórakoztatóan ír, szerencsére. Mégis: ennél a könyvnél jobb művei is születtek. Akinek bejönnek a latin szappanoperák és/vagy Méhes György világa, azoknak ajánlom szeretettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése