2016. október 5., szerda

Terry Hayes: Nevem Pilgrim

Próbálok magamhoz térni eme nagyon hosszú és komoly hatású thriller után, ami nem olyan fajta, amiket én szoktam olvasni, inkább politikai thriller titkosügynökökkel, meg arab terroristákkal, szóval nem az esetem: inkább Tom Clancy, John LeCarré, illetve Robert Ludlum vonalán mozog. Nekem ez már túl pasis vonulat, ami másról sem szól, mint férfias játékokról.
Ezek után jogos lehet a kérdés, hogy miért olvastam el, hiszen már egy eleve férfias műfajról van szó. Igazából azért kezdett el érdekelni, mert eléggé reklámozták, különben valószínűleg elsiklik felette a figyelmem. Krimiből/thrillerből ugyanis elég sok van, és közülük sok a tizenkettő egy tucat jellegű munka.
Hayes könyve egyáltalán nem ilyen: brutál erős kezdés, két erőteljes és magányos férfi főszereplő ( a Pilgrim fedőnevű amerikai titkosügynök, és a Szaracén nevű arab terrorista), sokféle helyszín, pörgős cselekmény jellemzik, miközben Amerika ellen komoly támadás készülődik anélkül, hogy elsütnének egy fegyvert.
A terroristák rájöttek, hogy nem érdemes közvetlen, nyílt akciókkal támadni, robbantgatni, repülőgépet eltéríteni, WTC centerbe belerepülni, mert van sokkal tutibb megoldás is: például a biológiai terrorizmus, ami monduk megbetegíti az emberek tömegeit, aki majd meghalnak. Történt agresszió? Nem! Pont ez a zseniális benne!
Ennek a regénynek is alapvetően ez a cselekménye, de ugyanakkor gyilkossági ügyben is nyomoz a Pilgrim nevű titkosügynök, akinek közben meg kell találnia Szaracént is, aki pár emberen már tesztelte az általa kifejlesztett betegséget, és most már kifejezetten Amerikát akarja.
Eközben Pilgrimnek egy titokzatos savfürdős gyilkos után is kell nyomoznia, illetve egy Törökországban történt látszólag balesetnek tűnő halálesetet kel felderítenie, miközben a Szaracént üldözi. Az események egy ponton összefüggenek...
Nekem valahogy kezdettől fogva az volt az érzésem, hogy ebből a könyvből kurva jó filmet lehetne csinálni, mert a cselekmény is filmszerűen pereg. Aztán elolvasva Hayes rövid életrajzát nem is fogtam annyira mellé, hiszen a szerző maga is filmes, aki évek óta forgatókönyveket ír Ha láttátok a Mad Max 2-őt, jó ha tudjátok, hogy ő követte el a teljes forgatókönyvet, de a film 3-dik részén már társszerzővel dolgozott. Ezenkívül a Függőjátszma, vagy a Halálos nyugalom című filmek elkészülésénél is bábáskodott. Külön érdekesség az, hogy ebből a  könyvből is film készül, bár nem tudni ki írja a forgatókönyvet, de biztosra vehetitek, hogy nagyon erőteljes mozi lesz belőle.
Ez már csak Pilgrim, a nem létező titkosügynök miatt is garantált, aki egy magányos, különc figura, aki a szeretetet nem ismeri. Talán ezért is szakított végleg a múltjával, aztán se család, se gyerek nincs. Mondjuk az ő szakmájában nem is ildomos, hiszen sokszor szolgálatban van, ami lykor utazással jár, sokszor a világ másik felébe. Ezúttal például Törökországba, de a szerző megmutatja Afganisztán, Szaúd-Arábia és Bahrein világát is, amelyek mind muzumán országok.
Na most arabokról írni kifejezetten hálás témának számít a 2001-es WTC elleni támadás óta, amikor is ebbe a New York-i felhókarcolóba belecsapódott egy repülőgép, amelyről kiderült, hogy egy arab terrorszervezet az Al-Kaida küldte. Bevallom, amikor anyám ezzel a hírrel fogadott otthon, először azt kérdeztem tőle, hogy ez melyik filmben volt, mert teljesen olyan volt a fíling. A válaszból aztán kiderült, hogy ez nem film, viszont a gyűlöletkeltés azóta csak erősödött a muzumlám világ iránt.
Azt eddig is tudtuk róluk, hogy elnyomják/gyűlölik/keményen büntetik a nőket, de a támadás óta keményen beindult a terroristázás, és minden arabra rásütötték ezt a bélyeget. Mondjuk nem alap nélkül, ugyanis a mohamedán vallásnak van egy ilyen eleme, hogy erőszakosan meg kell teríteni a többi embert. Aki nem tart velük, az ellenség, és pusztuljon. Ezt hívják dzsihádnak, és annak idején már az arabok le akarták tarolni ezzel Európát, de 972-ben  kikergették őket innen.
Most viszont már valószínűleg sikerülni fog a tervük, lásd a tévében/rádióban a migránsokkal foglalkozó híreket Európa-szerte. Aztán a fene se tudja, hogy ezekből melyik igaz, és melyik kacsa, de az tény, hogy kurva sokan vannak, és a bejegyzésem írásának időpontjában még megy a népszavazásról a kampány, hpgy engedjük-e be a migránsokat az országba, vagy sem.
Én  magam részéről nemet mondok erre, mert semmi közünk hozzájuk: ez legyen az egykori gyarmatosító országok problémája, akik anno megszállták őket, aztán ott balhézzanak az arabok, nálunk ne. Mindenesetre a Facebook-os ismerőseim körében naponta osztódnak a migánsokkal kapcsolatos bejegyzések, márpedig van vagy ezerfős ismeretségi köröm azon az oldalon. Ami a lényeg, hogy sokakat elért már az Orbán Viktor által indított gyűlöletkampány, és talán jogosan, hiszen nem akarják az emberek, hogy a saját hazájukban bántalmazzák őket.
Na most bántalmazásokról dögivel olvashatsz ebben a könyvben, ugyanis Hayes elég jol bemutatja az arab világot. Na nem dokumentarista szemmel, inkább felszínesen, csak amennyi a történethez kell, de az is éppen elég kemény, szóval készüljetek fel.
Azt mondjátok diktatúra van hazánkban Orbán miatt? Akkor az arabokról nem tudtok semmit! Meg úgy egyáltalán a volt gyarmatokból függetlenné vált államokról se. Persze miért is kell erről tudnotok? Hiszen kurva messze vannak, semmi közünk hozzájuk, viszont a társadalmi rendszerük és a kultúrájuk teljesen más, mint Európáé, ami még nem volna baj, viszont ők jóval szaporábbak, emiatt fel fognak zabálni minket voltaképpen. Na ez az alapja az egész konfliktusnak, meg persze az arabok által talált olaj is.
De visszatérve a regényhez: Hayes az arab kultúrának a brutálisabb felét mutatja meg, a titkosrendőrökkel, kivégzésekkel, kínzásokkal, miközben az utolsó percekig izgalomban tartja az olvasót.
Én kedveltem  Pilgrim alakját, ugyanakkor borzasztónak találtam a sorsát, hiszen gyakorlatilag senkije sincs, és ő sem létezik, legalábbis a társadalomban nincsen írásos nyoma a létezésének. Gyakorlatilag abból áll az élete, hogy egyik megbízást teljesíti a másik után, magánélete nincs, csak a kibaszott nagy űr. Szaracén hasonló, bár róla azért derülnek ki érdekes dolgok, de ő is csak egyvalamiért él voltaképpen.
A regény tehát az ő sorsukat mutatja be párhuzamosan, miközben Pilgrim keresi a savfürdős gyilkost is, na meg egy milliomos halálának ügyében is nyomoz, tehát sok szálon mozog a cselekmény, amely nem nélkülözi a brutális jeleneteket sem, ezért csak erős idegzetűek olvassák!
Olvass bele itt:
Facebook
Joy Magazin
Kiadja a Libri Kiadó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése