A regény valamikor 2010-ben jelent meg, és komoly visszhangot váltott ki: voltak, akik szerették (főleg a tinik, fiatalok), voltak, akik utálták, de senkit nem hagyott hidegen. Én először valamikor 2011-ben olvastam el, másodszor pedig nem is olyan régen, abból az apropóból, hogy tavaly megjelent a folytatás Szeress jobban címmel, én viszont már nem nagyon emlékezem a Barbibébire. A folytatást viszont mindenképpen el akartam olvasni, úgyhogy felfrissítettem az emlékeimet az olvasással.
Nos, szerintem ez a regény nem olyan rossz, mint amilyennek egyesek mondják, inkább a benne ábrázolt jelenség az, ami aggasztó: a mostani gyerekeknek ugyanis már egyre kevesebb jut a gyerekkorból, és mihamarabb fel akarnak nőni. ez részben amiatt lehet, hogy nagyon felgyorsult az élet a nyugati civilizációban és percek alatt hozzájutunk a hírekhez a netnek, meg az érintőképernyős vezetékmentes eszközöknek köszönhetően.
Ami viszont még ennél is rosszabb, hogy a gyerekek egyre fiatalabb korban kezdik el a bulizást, a piálást a drogozást és a szexet, aminek köszönhetően már 30 éves korukra kiégett, lelki sérült emberekké válnak.
A Barbibébiben is pontosan ilyen fiatalokról van szó. Igaz, hogy még diákok, és egy jól menő budapesti gimnáziumban tanulnak fenn a budai hegyekben, de valahogy mégis az a benyomása az embernek, hogy ezek a fiatalok semmi értelmeset nem csinálnak, csak buliból buliba mennek, na meg persze a suli menő csaja, a 17 éves Barbi körül tömörülnek az emberek, aki ennyi idősen már híresség, pedig nem csinált érte semmit, csak éppen tinibanda énekesének a barátnője lett, ami már éppen elég a celebséghez manapság.
Csak hát ennek az életmódnak hátrányai is vannak, például a hírességeket folyton basztatják az újságírók, jobban mondva a firkászok, na meg a lesifotósok valami szenzáció után kutatva, amit aztán az olvasóknak el lehet adni, ők meg kapnak érte egy valag pénzt. Pláne ha valami negatív dolog történik azzal a hírességgel, mint például egy szakítás, amikor is az érintett inkább egyedül lenne, de nem lehet, mert zaklatják és részletes sztorit akarnak.
A másik gond, hogy a hírességek valósággal vonzzák az őrülteket, miután folyton az érdeklődés középpontjában állnak, éppen ezért sokan testőrrel közlekednek, aki probléma esetén közbelép.
Barbi mindkét gondot megtapasztalja, ugyanis az énekes barátja dobja, mire elmegy egy búfelejtő buliba, ahonnét hazafelé menet valaki megpróbálja elgázolni egy csendes budai utcán. Csakhogy a kiszemelt áldozat helyett a kísérője sérül meg súlyosan, Barbi viszont emlékezési zavarokkal megússza az incidenst.
Nem sokkal ezután Barbi anyjának a megbízásából a lány és meleg barátja, Krisz leköltöznek a szüleinek siófoki nyaralójába, hogy Barbi videóblogját végignézzék, hátha ennek segítségével kiderítik a gyilkos személyét és tettének okait. Eközben a két fiatal önmagával is szembesül néhol igen keményen, főleg Barbi. Az eseményeket részben a múltba visszatekintve, részben pedig a jelenben tovább folytatva ismerjük meg, ennél fogva a regény is két helyszínen, Siófokon és Budapesten játszódik.
A könyvet,a Molyon eléggé lehúzták, mondván, hogy ez szar, de ezzel azért nem értek egyet. Az tény, hogy Nobel-díjat nem fog kapni soha, de a szerző nem is akar szépirodalmi babérokra törni egyik regényével sem. Valószínűleg inkább az lehet a célja, hogy egyfajta tükröt a tartson a mostani modern társadalom elé, hátha megpillantjuk magunkat benne, de úgy hiszem, ez nem nagyon sikerült.
Na jó persze, az emberek azért nem hülyék és tudják, mi van, csak valahogy nem akarnak szembesülni vele, és inkább nem hiszik el, amit látnak.
Barbi történetére is sokszor volt ez a reakció, hogy nem valósághű, mert ennyire nem lehet hülye picsa egy csaj, mint Barbi. Na jó tényleg van némi túlzás a karakterében, de ettől függetlenül igen sok valóságalapja van a könyvnek. Jómagam is budapesti vagyok, és ez a város a gengszterváltás óta szép lassan nonstop éjszakai bulihelyszínné vált. Igaz így sem lettünk egy londoni Soho, vagy egy hamburgi Reeperbahn, de azért van élet dögivel, szóval aki akar, és a pénztárcája is bírja, az minden este csapathatja.
Hát Barbiék meg is teszik egy igen komoly klubban, ahová a celebek is járnak. Azt hadd tegyem hozzá, hogy Barbinak egy szemernyi rokonszenves vonása nincs, bár a merénylet után azért megsajnáltam, de a korábbi énje egy szemét picsa volt, aki képes volt az úgynevezett barátai ellen fordulni.
A kötet ugyanis nemcsak Barbiról szól, hanem a köré tömörülő fiatalokról is, akik gyakran együtt töltik az idejüket, de mégsem lehet őket barátoknak nevezni, hiszen csak felszínes dolgok tartják őket össze. Persze ez kamaszkorban még normális valamilyen szinten, de Barbiék nem tartoznak ebbe a kategóriába. Egyrészt azért nem, mert kiskorúként felnőttesdit játszanak, másrészt meg az a benyomásom, hogy a Barbi helyzetében levő pénzes fiatalok bármit tehetnek.
Ezek után megdöbbentőnek találtam a könyvbeli eseményeket, hogy ezt tényleg tizenéves fiatalok csinálják-e? Bár azt hiszem, mindenki tudja a választ... Levente meg úgy érzem, tudja, miről ír, hiszen újságíró volt valaha egy pletykalapnál, ahol igen sok celebbel találkozott, szóval volt miből meríteni.
A könyvet eredetileg az Ulpius Ház adta ki, de ők csődbe mentek, ezért megszűnt a kiadó, úgyhogy a Barbibébit azóta nem jelentette meg új kiadó. Ebből adódóan boltokban sem kapni már, csak könyvtárból kölcsönözhető. Esetleg még a Rukkola könyvcserélő honlapon lehet még hozzájutni, akit érdekel..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése