1. kötet: Az éhezők viadala
2. kötet: Futótűz
3. kötet: A kiválasztott
Bevallom, nem különösebben szoktam sci-fi-t olvasni, de az utóbbi időben, amióta egyre sűrűbben járok könyvesboltba, többször is elmászkáltam a sci-fi könyveket tartalmazó polcok felé. Mondjuk ezeket eleve úgy is helyezik ki, hogy mindenképp belebotoljon az ember, úgyhogy én is így jártam.
Az Éhezők viadaláról hallottam már korábban, mint filmről, de nem igen szoktam mozizni, úgyhogy nem láttam, és azt sem tudtam, miről szól. Ezt már csak a könyvesboltban tudtam meg, és egyből elkezdett érdekelni, míg végül a könyvtárból ki is hoztam a teljes trilógiát.
Nos, csak annyit mondhatok, megérte, mert ritkán olvasok ennyire jó könyvet, mint amilyen ez a három kötet volt. Igaz, az első rész önmagában is teljes volt, hiszen önálló műnek készült: a másik két kötet egy későbbi bővítés eredménye.
A folytatásos regényeknél/filmeknél sokszor az a gond, hogy az első rész után a többi valahogy már nem olyan jó: mintha kiégett volna a szerzőjük, és csak parancsra írta volna meg a többit.
Suzanne Collins esetében ez nem így van szerencsére sőt: ritkán olvasok ennyire jó könyvet/sorozatot, mint ez. Pedig a szerző korábban gyerekeknek írt teljesen más műfajú könyveket, de mégis tisztességesen megírta ezt a trilógiát, melynek az első
kötete már világhírt hozott a számára.
A könyv egy elképzelt világot mutat be a távoli (vagy nem is olyan távoli jövőben), amikor is az Amerikai Egyesült Államok megszűnik létezni: részben azért, mert a háborúk megviselték, részben a természeti katasztrófák miatt, melyek során a kontinens egy része víz alá került. Az elpusztult ország helyén pedig megalakult Panem állam, amely 13 körzetből áll, és egy Kapitólium nevű nagyvárosból irányítják. Egy lázadás során a 13. körzetet elpusztították, csak hogy példát statuáljanak.
Mindez persze nem volt elég, mert az igazi büntetés csak ezután következett: létrehozták az Éhezők Viadala nevű játékot, ami voltaképp nem is az, hiszen minden pillanata valóság, tehát nincsenek forgatókönyv által írt szerepek, meg bunda a játékosok kiválasztásánál, és a harc az arénában életre-halálra folyik, tehát a játékra kiválasztott kamaszkorú gyerekek közül csak egy valaki élheti túl a versenyt, melynek szabályait a szerző részletesen ismerteti az első részben. A játékosok kisorsolásán
kötelező részt venni a körzetekben, de közvetíti a tévé is, mint ahogy később a viadalt is.
A könyv elején az egyik főszereplő, Katniss Everdeen húgát, Primet sorsolják ki a viadalra, de a kamaszlány ezt nem hagyja, és önként jelentkezik helyette. Ugyanabból a körzetből (azaz a 12.-ből) Peeta lesz a fiú játékos, tehát a társa a viadalon.
A többi versenyző már csak később mutatkozik be.
Nekem van egy olyan érzésem, hogy a szerző a szórakoztatás mellett a média világát is ki akarja figurázni ezzel a kötettel, főleg a mostanában olyan menő valóságsókat, amelyben belepillanthatunk más emberek/csoportok életébe, ha már a sajátunk nem olyan érdekes. Csak kár, hogy ezek a műsorok mind megrendezettek, és a producerek által megírt forgatókönyvek alapján működnek. Egy szóval közük nincs a valósághoz, viszont termelnek egy csomó álhíres embert, akiket manapság celebeknek hívunk, meghamisítva ezzel a szó eredeti jelentését, ami ünnepeltet takar, és az igazi sztárokat illették ezzel a kifejezéssel, pl. színészeket, énekeseket. Manapság a legalját hívják így, de azóta a színész/énekes kategória is átalakult/felhígult: ezeken a területeken is egyre több érdemtelen embert futtatnak, de amíg el tudják adni őket a médiában, nincs gond.
A szerző ezt a celebjelenséget is kifigurázza mindhárom kötetben más-más formában, de ugyanakkor a kötet remek társadalomrajz is hiszen egy komplett társadalmat mutat be annak ellentéteivel/problémáival együtt. Hiába szűnt meg a mostani civilizáció, az emberiség nem tanult a hibáiból, és ugyanolyan, illetve jobban mondva még brutálisabb/zsarnokibb társadalmat hozott létre,
mint ami volt.
Igazából a szerző a komplett első kötet mellett azért írta meg a másik kettőt, hogy egyfajta reményt és bátorságot adjon az embereknek a lázadásra, amelyek Katniss lesz a vezéralakja. Amúgy én kedvelem ezt a leányzót, mert eléggé vagány, aki meg tud állni a saját lábán. A fiú szereplők kicsit mások, bár Gale nekem talpraesettebbnek és egyben rokonszenvesebbek tűnik, mint Peeta. Viszont mindketten szeretik a lányt, ahogy ő is szereti mindkettejüket, tehát a trilógia egyben egy szerelmi
háromszöget is elmesél, aminek a végső eredménye már csak a mese végén derül ki. Peeta a másik fiú nekem nem annyira favorit, mert gyengébb karakter. Ők hárman az állandó szereplők, míg vannak, akik csak bizonyos részekben tűnnek fel.
1.KÖTET: Éhezők Viadala
Mint említettem, ez egy teljes kötet rendes lezárással, ami csak később bővült trilógiává. Itt kezdődik el a cselekmény, megismerjük az állandó szereplőket, illetve bemutatkozik Panem állam is, ahol a történet játszódik. Van egy működő társadalmi rend, ami teljesen más, mint amiben most élünk: sokkal zsarnokibb, erőszakosabb, ráadásul úgy tűnik sokkal elmaradottabb is.
Aztán később, az állam központjában, a Kapitóliumban járva kiderül, hogy a szerző szépen megvezetett bennünket: a városban ugyanis hiperszuper találmányok vannak, míg a körzetekben az emberek nyomorognak, sokszor éheznek is. Nincs teszkó és társai, hanem maguk termelnek meg mindent, már amit tudnak. Ebben a helyzetben könnyű fellázadni, és a viadal is pont ezért jött
létre, hogy ezt megakadályozza.
Szerintem kegyetlen dolog emiatt gyerekeket feláldozni, a viadalt ugyanis 12 és 18 éveseknek rendezik és a sorsoláson kötelező részt venni. Olyan ez, mint egy évente megrendezett nemzeti ünnep. A verseny lényege, hogy aki túléli a megpróbáltatásokat az nyer, a többiek viszont belehalnak a versenybe vagy azért, mert megölik egymást, vagy azért, mert a játékmesterek egyetlen gombnyomással gondoskodnak arról, hogy pusztító elemek jelenjenek meg a versenyben, ahol többen is gyilkossá válnak a győzelemért.
A 74. számú viadalon Katniss Everdeen húgát sorsolják ki résztvevőnek, de ő ezt nem hagyja, és inkább önként jelentkezik a versenyre, hogy a kislány életét megóvja. Ezzel elkezdődik számára a médiacirkusz, és a fiatal lány olyan magasságokba kerül, amiről azt sem tudta, hogy létezik. A szerző kurva jól írja le a média világát, de hát valamennyire ért hozzá, hiszen
korábban gyerekműsorok szerzője volt.
A kötet másik fele már a viadal leírása, amely szerintem hasonlít Golding Legyek ura című művéhez, ahol ugye gyerekek éltek egy szigeten. Hát itt nem sziget van, hanem egy mesterségesen létrehozott aréna, amit bekameráztak, így nekik köszönhetően élőben nézhető a küzdelem.
Szerintem páran még emlékeztek a Celeb vagyok, ments ki innen, illetve a Stohl András vezette Survivor című műsorokra, amelyek valami egzotikus helyszínen játszódtak, és a szereplőknek boldogulniuk kellett a természetben nem éppen ideális körülmények között. Mindez szép és jó, csak éppen megjátszották az egészet, mert a szereplőknek titokban megvolt mindenük, csak a producerek átbaszták a népet, oszt jó napot.
Collins könyve pont ezért kurva jó, mert itt minden valódi: a helyszín, a küzdelem, az éhség, a szomjúság, a túlélés, de még a szereplők is! Persze a mostani valóságsókhoz hasonlóan itt is vannak a közönségnek kedvencei, akiknek drukkolhatnak, amíg azok játékban vannak. Nekem már csak ezért is tetszett a könyv, de amúgy is kurva jól felépítették, hiszen egyedi a cselekménye, és kiválók a karakterek, na meg a háttér is tökéletes. Mi kellhet még?
Na jó, nemcsak könyvben lehet élvezni a sorozatot, hanem filmen, méghozzá mind a három részt! az viszont érdekes, hogy a trilógia utolsó kötetét, a Kiválasztottat két részben filmesítették meg, ami állítólag nem tett jót neki, de ezt nem tudom, mert egyik filmet sem láttam.
Azt viszont tudom, hogy az első részt, vagyis az Éhezők viadalát Gary Ross, míg a többi részt, azaz a Futótüzet és a Kiválasztottat, már Francis Lawrence jegyzi. A főszereplőt Jennifer Lawrence alakítja, de feltűnik még a vásznon Woody Harrelson, Lenny Kravitz és Donald Sutherland is.
2. KÖTET: Futótűz
A teljes első kötethez hozzárendelt első folytatás a Futótűz címet kapta nem véletlenül: már az is szabálytalan volt, hogy a viadalok történetében egyszerre két győztest hirdessenek, de a közönségkedvenc Katniss győzelme futótűzként indította be a körzetek lázadását, amelyek az addig stabil Panem létét fenyegetik. Éppen ezért a következő évi viadalt, a 75.-et minél brutálisabbra tervezik, csak hogy bosszút álljanak a lázadókon. Meg amúgy is évfordulóhoz érkezett az idő, ugyanis eddig minden 25. évben vmi extrát találtak ii a szervezők a minél nagyobb durranás érdekében. Most is egy ilyen évforduló van, és a feladat az lesz, hogy az összes eddigi viadalgyőztest eresztik össze egy újabb menetre, tehát Katnissnek és Peeta-nak ismét be kell lépniük az arénába, miután a győzelmi turnét megcsinálták. Ez azt jelenti, hogy ők már celebek lettek, de a
továbbiakért meg kell dolgozniuk, miközben körülöttük forrong az ország, és lázadnak mindenfelé.
Katnissből afféle jelkép lett, de ezt majd a harmadik kötetben bontakoztatja ki a szerző. Itt inkább a nagy médiacirkusz, na meg a második viadal a lényeg, ahol új szereplőkkel ismerkedhetünk meg a korábbi viadalgyőztesek személyében.
Csakhogy közben elkezdődnek a lázadások is, amelyekkel a szerző reményt ad arra, hogy a gagyi valóságsók jelenlétét nem muszáj eltűrni a médiában. Igaz, ki lehet kapcsolni a tévét, elfordulni az újságoktól, de szívetek mélyén tudjátok, hogy ez csak menekülés. az igazi megoldás az lenne, ha kitakarítanák az összes vackot a médiából.
Igaz, hogy a viadal nem gagyi, mert valódi, de a lázadás sokkal többről szól, minthogy szüntessék be a versenyt: igazából a társadalmi egyenlőtlenségek eltörléséről szól, amit a szerző az első kötetben már érzékeltetett, és ami tényleg nagyon durva, sokkal inkább, mint a mai állapotok.
3. KÖTET: A kiválasztott
Természetesen Katniss és Peeta élve kerülnek ki a küzdelemből, de Peetát elfogják, és valamit manipulálnak az agyával, csakhogy korábbi szerelmét, Katnisst gyűlölje és lehetőleg ölje meg, miközben a lány a korábban már elpusztított és ezáltal a föld alá költözött 13. körzetben kezd új életet a családjával. Napjaik katonásan telnek, hiszen egy katonaállamról van szó, amelynek nagyon szigorúak a szabályai, szóval úgy tűnik, a lány csöbörből vödörbe esett, de legalább a családja biztonságban van.
Amúgy nehéz elképzelnem a föld alatti életet, pedig állítólag ez lesz az emberiség jövője, hiszen háborúkat jósolnak, amelyek elől többen a föld alá költöznek majd. Ez a téma egyébként többeket megihletett már, például filmeseket, írókat, de megunni nem lehet.
A lázadás ebben a kötetben teljesedik ki, főleg a kötet második felében, amikorra Panem fővárosa, a Kapitólium gyakorlatilag lángokban áll, és innentől kezdve a lét a tét. Mint említettem, mindegyik kötetben fontos szerepet játszik a média, így itt is. Katniss ebből adódóan itt már nemcsak egy sima lázadó, hanem egy államellenes kampány arca, akinek a művészneve Fecsegőposzáta. Csakhogy mindez csapda, egy ördögi terv része, melynek a célja Katniss likvidálása. Ennek megfelelően a
Kapitóliumban játszódó jelenetek igen brutálisak és látványosak, de ez a lezárás szükséges ahhoz, hogy befejeződjön a sorozat.
A könyveket kiadja az Agave Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése