Highsmith már csak valamikor a nyolcvanas évek közepén merte felvállalni ezt a regényét annak botrányos mivolta mivolta miatt.
A kötetben ugyanis arról van szó, hogy két nő egymásba szeret, ami még manapság is sok ember szemében elfogadhatatlan, hát még akkor! Márpedig a regény az ötvenes évek Amerikájában játszódik, ahol még a hagyományos szexet is bűnnek tartották, ha nem házasok között történt meg, nemhogy a homoszexualitást. Ez utóbbitól például sokan szívgörcsöt kaptak volna.
Megmondom, miért: Amerika mg ma sem az a nyitott társadalom, amelynek próbálják eladni, inkább az ellentétek földje. Egy több milliós nagyvárosban ma már dúl a szexuális a szabadosság, de csak bizonyos keretek között, viszont egy kisvárosban még ma is a régi hagyományokat részesítik előnyben az emberek, sőt több szélsőséges amerikai csoport is van, például az amishok, ahol tilos a házasság előtti szex és most a modern időkről beszélünk.
Csakhogy akkoriban még nem volt szexuális forradalom, mert előbb ki kellett vívni azt. Voltaképpen ez a regény is erre vállalkozott annak idején, vagyis segített a homoszexuálisoknak felvállalni a másságukat, tudniillik az ilyen embereknek azelőtt nem sok választási lehetőségük akadt: vagy alibiházasságot kötöttek, vagy magányosak maradtak. Voltak, akik ebben a helyzetben az öngyilkosságot választották, mert egyik opció sem tetszett nekik, a megszégyenüléstől pedig féltek. Érdekes, hogy ettől még ma is sokan tartanak, pedig a nyugati kultúrában már nem jár érte halálbüntetés, hiszen egy genetikai rendellenességről van szó, amiről nem tehetnek az érintettek. Csakhogy az emberek hajlamosak a homoszexualitást leegyszerűsíteni a szexre és ezeket az embereket egy kalap alá venni a zenés-táncos szórakozóhelyeken egymással smároló, sokszor részeg ribbancokkal, vagy a Pride-on vonulgató díszes maskarába öltözött buzikkal, holott korántsem erről van szó. A homoszexuálisok ugyanúgy vágynak társra/családra/gyerekre, mint heteró társaik, csak éppen a lehetőségeik korlátozva vannak, továbbá meg kell küzdeniük az előítéletekkel is, ami azért nem kis feladat még manapság sem.
Ez a regény arra vállalkozik, hogy az előítéleteket némileg eloszlassa, és megmutassa ennek a rétegnek a másik arcát is. Aki erotikát/nyers szexualitást vár/keres, az inkább felnőtt filmes oldalakon nézelődjön, ott garantáltan megkapja, de ez a regény mai szemmel olvasva már egyáltalán nem felháborító szerintem. A történet két nő, Carol és Therese lassan bontakozó kapcsolatát meséli el, amely sokáig nem lép túl a barátságon, bár azért a szerző kezdettől fogva érezteti, hogy a két nő máshogyan is vonzódik egymáshoz, de a beteljesedés, már csak a közösen tervezett utazáson történik meg. A regény eseményei is ekkor kezdenek felpörögni, és az addig eléggé álmatag történet izgalmassá válik, hiszen kérdés, hogy a két nőnek boldog véget ér-e a szerelme, vagy sem?
Carol ugyanis válófélben van a férjétől, míg Therese-nek barátja van, tehát mindketten foglaltak még, amikor az egyik New York-i áruházban találkoznak, ahol Therese dolgozik.
A két nő személyisége és életmódja amúgy teljesen elüt egymástól, hiszen Therese szegény és árva, ezenkívül sokszor félénk is, míg Carol egy gazdag szépasszony férjjel/gyerekkel, és eléggé domináns is, egyszóval olyan valaki, aki parancsoláshoz szokott. Ennek ellenére mégis vonzódnak egymáshoz.
Érdekes módon én egyiküket sem kedveltem meg, sőt magát a történetet sem, mert túlzottan lagymatagnak találtam, a végét kivéve, amikor kezdenek felpörögni az események. Mindenesetre ez a sztori egy érdekes kirándulása volt az amúgy pszichothrillereiről ismert szerzőnek, akitől ezt a könyvet olvastam elsőnek:
A filmet eddig nem láttam, úgyhogy nincs összehasonlítási alapom, de a címszerepet Cate Blanchett játssza, akinek a fotója a könyv magyar kiadásának címlapján is szerepel. A könyvet kiadta a Tericum Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése