Most képzeld el, mi lenne, ha ebben a modern civilizációban ismét kitörne a világháború, és a világ ismét lángokban állna, akkor vajon mi lenne? Vajon ki támadna meg kit, milyen színtereken, és milyen fegyverekkel folyna a háború, és mindez hogyan érintené a civil lakosságot? Vajon mit szólnál ahhoz, hogyha a napi életed felborulna, és minden pillanatban félned kellene a haláltól?
Meg Rosoff igyekezett elképzelni ezt a dolgot, de azért Ken Follett, vagy Zlata Filipovic szintű műalkotásokra ne számíts: igazából a háború csak egy keret, hogy azért legyen valami a cselekmény mögött, mert az azért snassz, hogy egy kiscsajt elküldenek a Föld túlsó felére a sohasem látott rokonaihoz, hogy megszabaduljanak tőle. Manapság már egyre nagyobb igény van az extrákra: most vagy legyen egy ifjúsági regényben vámpír, tündér, vagy ilyen természetfeletti lény, esetleg játszódjon a jövőben. Mindegy csak legyen valami extra benne, amitől el lehessen adni.
Jelen könyv szerencsére nem a vámpíros/tündéres vonalat erősíti, de a sci-fi vonal sem túl erős benne. Egyedül annyi, hogy kitört a harmadik világháború, de pont ez az, ami kidolgozatlan marad a könyvben, ugyanis nem tudjuk meg, hogy ki az ellenség, milyen területeken folyik a háború, és úgy egyáltalán milyen áldozatokkal jár. Csak annyi ismert, hogy az országok közötti átjárást megszigorították, a civilizált, mindennapi élethez szükséges eszközök (pl. telefon, internet) nem működnek, illetve a gyerekeket elválasztják a szüleiktől, és esetleg a testvéreiktől is.
Hőseinkkel is ez történik, bár olyan rettentően nagy szülői felügyeletről túlzás lenne beszélni, az angol Penn családban az anya ugyanis valamilyen háborús feladatot végez, ezért nem nagyon ér rá otthon lenni és a gyerekeit nevelni, ami számomra eléggé furcsán hangzik. Mindez azt jelenti ugyanis, hogy a gyerekek lényegében magukra vannak hagyatva egy angliai birtokon, aztán végül is saját magukat nevelik fel.
Ide érkezik aztán Elizabeth, a New York-i lány, akit mindenki Daisynek hív. Ő az a kiscsaj, akit fentebb már említettem, hogy a faterja lepasszolja a sosem látott rokonokhoz, hogy az újdonsült barátnőjével lehessen.
A lány édesanyja ugyanis meghalt, és az ő rokonainál játszódik a történet Angliában. Mondjuk engem elgondolkodtat, hogy egy szülő hogyan képes teljes nyugalommal egy várhatóan veszélyes helyre küldeni a gyermekét, és eközben a partnerével hetyerészni, de hát nem vagyunk egyformák...
Mindenesetre Daisy élete hamarosan fenekestől felfordul és nemcsak a háború miatt, hanem mert megismer egy teljesen más életformát, mint az övé. Ő ugyanis tősgyökeres nagyvárosi lány, aki lekerül vidékre, egy farmra, ahol azt sem tudja, merre hány méter, továbbá látja, hogy mennyire önállóak az unokatestvérei a szülői felügyelet hiánya miatt. Arról nem is beszélve, hogy beleszeret az unokatestvérébe, Edmondba, és innentől kezdve ez az érzelem lesz a túlélésének a záloga, ugyanis a gyerekeket elválasztják egymástól, illetve a birtokról is menniük kell.
Innentől kezdve a könyv egy túlélőtúra története, amelyben Daisynek és unokatestvérének, Pipernek boldogulnia kell az angol vadonban, hogy megtalálják a többieket. Kaja és egyéb civilizációs eszközük nincs, tehát teljesen magukra vannak utalva. Mindez a XXI. század környékén egy elvileg fejlett országban, ami azért nem semmi. Többen írták, hogy a történet Cormac McCarthy regényeire emlékeztet. Én ezt nem is vitatom, csak innét hiányzik a drámai hangvétel, de hát ez egy ifjúsági regény, ráadásul női szerzővel, amelyek eleve könnyedebbek, mint a férfiak. Meg aztán egy ifi regénynél valahogy kötelező a boldog vég, hiszen később lesz épp elég dráma az ifjú nemzedék életében, amikor felnőnek, legalább addig legyen az életükben valami pozitív is.
A könyvből mozifilm készült, amit az egyik Alexandra Könyvesbolt kirakatában láttam, de erről nem tudok többet, mert nem vagyok valami nagy filmguru. A könyvet az Európa Kiadó jelentette meg hazánkban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése