A Rettentő gyönyörűségben megismert Gemma Doyle-nak, és
barátnőinek, Felicitynek, Pippának és Ann-nek a története
folytatódik ebben a könyvben, úgyhogy aki még nem olvasta az első
kötetet, az ne olvassa el ezt a bejegyzést sem, mert fogok utalni
az előző kötetre is.
Szóval a Rettentő gyönyörűség azt taglalta, hogy milyen
lehet bejutni a földi élettel párhuzamos dimenziókba, illetve
arra is, hogy tulajdonképpen nincs is halál, mert szeretteink a
Földről való távozásuk után is tovább élnek egy párhuzamos
dimenzióban, legfeljebb máshogyan. Nem véletlenül kapta a kötet
a magyar címet, hiszen a túlvilágot varázslatosan szép helynek
festi le a szerző, és ugyanakkor rettentően ijesztőnek is. A
lányok Gemma varázserejének köszönhetően utazhattak el ebbe a
világba, de Gemma elkövetett egy rettenetes hibát: összetörte a
varázslatot őrző rúnákat, ezért elszabadult a varázslat. Erről
bővebben az előző kötetben volt szó.
Ebben a kötetben az lesz az egyik feladata Gemmának, hogy
megkösse ezt a varázslatot egy Templom nevű helyen, amiről senki
sem tudja, hogy hol van, továbbá meg kell találnia az édesanyja
gyilkosát, egy bizonyos Kirkét, és végezni vele, mielőtt ő
kaparintaná meg a varázslatot.
Már az előző kötet sztorija is eléggé bonyolult volt, de a
Lázadó angyalok még erre is rátesz egy lapáttal. A könyv
ugyanis egyszerre több világot mutat be: egyrészt a birodalmak
világát, ami nem egységes helyszín, és nem egyforma mindenütt,
tehát ugyanúgy léteznek ott is gonosz lények, akárcsak az
embereknél. A regény ezenkívül még a Spence Akadémián, illetve
Londonban is játszódik, de az utóbbi jóval hangsúlyosabb, a
suli, meg a tanulás már nem annyira lényeges.
Viszont a XIX. század végi Londont remekül ábrázolja a
szerző, akárcsak a birodalmakat.
Nekem ez utóbbiról valahogy Michael Ende Végtelen története
jutott az eszembe, amit filmen láttam. Kábé hasonló fílinget
ábrázol Bray regénye is.
A lányok közül már csak hárman tartózkodnak a földi
dimenzióban, Pippa ugyanis a birodalmakban ragadt, de egyelőre nem
tudják, hogyan segítsenek rajta. Gemmának még mindig látomásai
vannak, és még mindig ő viszi be a birodalmakba a társnőit,
Felicityt és Annt. A lányok jelleme nem változik az előző
kötethez képest, tehát Gemma még mindig lázadó és akaratos,
Feliciy ugyanúgy beképzelt és fölényeskedő, míg Ann továbbra
is félénk és önbizalomhiányos. Viszont amikor a birodalmakban
tartózkodnak, akkor tudnak teremteni az elszabadult varázslattal,
amit azért lenne fontos megkötni, mert átmehet az emberek világába
a Földre, akik ezzel a hatalommal visszaélnének csak, amiből
előbb-utóbb háború lenne. Éppen elég, hogy a birodalmak lakói
háborúznak miatta. Na persze a lányok sem világmegváltó céllal
használják, csak játszanak vele, ezért adódnak néha vicces
pillanatok a könyvben. Újból megjelenik a titokzatos indiai
fiatalember, Kartik is, akivel némi szerelmi szál is elindul a
történetben, bár ez elég gyenge, hiszen Gemma csak fantáziál
róla. Ugyanakkor hősnőnk megismerkedik egy előkelő családból
való fiatalemberrel, Simonnal is, akivel úgy tűnik, vonzódnak
egymáshoz.
Mint említettem egy nagyon komplex regényről van szó, ami
szerintem sokkal jobbra sikeredett mint az előző kötet, úgyhogy
izgatottan várom a harmadik részt is.A könyvet kiadja a Könyvmolyképző Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése